Tarlós István: 200 milliárdos megtakarítással adtam át Budapestet

„Volt köztünk egy személyes szimpátia a politikai értékrendbeli különbségek ellenére is. Nagyon becsületes embernek tartom, de a főpolgármesteri működése kapcsán sok kritikám volt, mert ő túlságosan régimódi” – ezt mondta az Index podcast műsorában Karácsony Gergely főpolgármester elődjéről, Tarlós Istvánról. A Budapestet 2010 és 2019 között irányító várospolitikust erről a jelzőről is kérdezték, de a Lánchídról, a főváros közösségi közlekedéséről és a pénzügyi helyzetéről is kikérték a véleményét. A beszélgetésben arra is választ kaptak, hogy melyik fronton dőlhet el a jövő évi önkormányzati választás – írta meg a Ripost az Index cikke alapján.

Karácsony Gergely főpolgármester után hivatali elődjének is megszólalási lehetőséget biztosítottak Budapesttel kapcsolatos gondolatainak kifejtésére. Tarlós István  interjújában egyebek mellett arról beszél, hogy 

• milyen költségvetési számok cáfolhatják a Budapest kivéreztetéséről szóló állításokat;
• mit gondol a folyamatosan emelkedő szolidaritási hozzájárulás kötelező befizetéséről;
• vállalja-e a ráaggatott „régimódi” jelzőt;
• miből gondolja azt, hogy Karácsony Gergely „feminin”;
• milyen a regnáló főpolgármesterrel a személyes viszonya;
• jó ötlet volt-e a Lánchíd autómentessé tétele;
• illetve milyen esélyei vannak a jobboldalnak Budapesten a jövő évi önkormányzati választásokon.

Az Index interjú legérdekesebb részletei:

A kormány kivérezteti Budapestet, az energiaválság után, más nagyvárosokkal ellentétben például egy fillér kompenzációt nem kapott. Ön is ilyen borúsan látja a kormány–főváros helyzetet?

– Sosem állítottam, hogy a főváros könnyű helyzetben lenne. 33 éve tart a vita, hogy az a forrás, amit Budapest a központi költségvetésből kap, az sok, épp elég vagy kevés. Nekem is voltak vitáim a saját kormányommal, de ez a városvezetés nem európai stílusban kommunikál. Így nem lehet együttműködést elvárni. Gyakori érv, hogy Budapest termeli meg az ország GDP-jének 38 százalékát. Ez azonban csak formálisan igaz, ugyanis sok cég Budapesten van bejelentve, itt is adóznak, de a termelő tevékenységüket vidéken végzik. Ezt sosem teszik hozzá.

2019-ben több mint 200 milliárdos tartalékkal adtam át Budapestet, ebből a Városháza tartaléka októberben 200 milliárd volt, 160 milliárd értékpapírban, 40 készpénzben, úgyhogy ehhez hozzá sem adtuk az intézmények 7 milliárdos megtakarítását. 

Kritikusai szerint viszont a megtakarítással együtt egy másik szatyorban számos elmaradt infrastrukturális fejlesztést is átadott.

– Ilyet állítani disznóság, ugyanis 2010-ben az említett infrastrukturális hiányosság többszöröse volt annak, mint amit Karácsony Gergely örökölt. Az elmúlt 4 évben szinte semmi ígéret nem teljesült, önálló fejlesztés nem indult, nem épültek P+R-parkolók, és az útfelújítások terén sem dolgoztak le semmit a hátrányból. Emlékeztetőül, én 250 milliárdos adóssággal vettem át a kasszát, ő még a sajátos számai szerint is 186 milliárdos többlettel. Ki volt akkor könnyebb helyzetben?

Csakhogy a szolidaritási hozzájárulást közben a kormány az egekbe emelte. Míg 2019-ben önöknek csak 10 milliárdot kellett a központi költségvetésbe befizetni, idén már 58 milliárdot, a jövőre vonatkozó prognózis szerint pedig már 75 milliárdot. Ön szerint ez igazságos?

– Az én időmben is nőtt, 2019-ben pedig a pénzügyminisztertől már tudtam, hogy ez tovább nő. Én a számok nyelvén értek, a zöldek meg a liberálisok csúsztatásaival átható közömbösséget tanúsítok. Nekik a matematika a legnagyobb ellenségük. A mássággal és a sajátos kettős mércével jól boldogulnak, de a számokkal nem tudnak mit kezdeni.

ÖSSZESSÉGÉBEN MÉGISCSAK AZ A HELYZET, HOGY MENTESÜLTEK 250 MILLIÁRD FORINT ADÓSSÁG ALÓL, ÉS KAPTAK 200 MILLIÁRDOT A KASSZÁBA, MIKÖZBEN BRUTÁLISAN MEGNŐTT AZ IPARŰZÉSI BEVÉTELÜK.

Ez a bevétel 2019 óta 107 milliárddal nőtt. Mindez összességében jóval nagyobb növekmény, mint amennyivel a szolidaritási hozzájárulás növekedett.