Magyarország minden támadás ellenére kiáll a mielőbbi ukrajnai béke mellett

Szomszédos államként Magyarország továbbra is kiáll a mihamarabbi ukrajnai béke mellett, és minden bírálat és támadás ellenére ekként fog tenni a jövőben is – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca tájékoztatása szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén New Yorkban.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2023.07.18.
Módosítva: 2023.07.18.
Szijjártó Péter béke háború

A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy olyan országot képvisel, amely a szomszédságban, a háború árnyékában él immár több mint ötszáz napja, s így rendkívül súlyos és közvetlen módon szembesül annak negatív következményeivel.

Fotó: Illyés Tibor

„A magyar emberek már idáig is nagy árat fizettek a háborúért, miközben azért semmilyen felelősséget nem viselnek” – mutatott rá. 

Egy szomszédos ország, egy olyan nemzet képviselőjeként, amelynek tagjai áldozatául esnek ennek a háborúnak, továbbra is a mielőbbi béke mellett szeretnék érvelni, noha értem, hogy ez nem áll teljesen összhangban a fősodorbeli állásponttal. És továbbra is így fogunk tenni, akkor is, ha az álláspontunkért bírálni és támadni fognak bennünket

– jelentette ki.

Szijjártó Péter az ukrajnai helyzettel foglalkozó ENSZ BT-ülésen leszögezte, hogy a fegyveres konfliktus megoldása nem a harctéren keresendő, hanem a tárgyalóasztalnál.

Ukrán kollégája felszólalását követően kiemelte: gyakorta hallani, hogy egyelőre nem adottak a körülmények a diplomáciai rendezésről szóló tárgyalások megkezdéséhez, azonban ezek a feltételek napról napra egyre csak romlanak.
Minél tovább tart a háború és minél több fegyver érkezik, annál több ember hal meg, annál súlyosabbá válik a pusztítás – közölte.

Azt szeretnénk, ha a nemzetközi közösség több békét szállítana a szomszédságunkba, mint fegyvert

– fogalmazott.

A miniszter figyelmeztetett, hogy a kommunikációs csatornák elvágásával a világ még a béke reményét is feladná. Ennek kapcsán pedig üdvözölt minden béketeremtést célzó erőfeszítést, és emiatt méltatta a Vatikánt, Törökországot és az afrikai államokat.

Utóbbiak vonatkozásában az élelmiszer-ellátás biztonságának fontosságára is kitért, mondván, hogy az ellátási zavarok nagyon könnyedén eredményezhetnek súlyos biztonsági kihívásokat, amelyek globális kihatásokkal is járhatnak, például újabb migrációs hullámok, és ezek nyomán a terrorveszély erősödése révén.

Láthatjuk, hogy még egy biztonsági kihívással sem tudunk megbirkózni, akkor mégis hogyan tudnánk többel?

– tette fel a kérdést.

Végül kifejtette, hogy az utóbbi nyolcvan évben most van a legrosszabb állapotban a globális biztonság, „nyíltan és szégyentelenül” hivatkoznak egyes szereplők a nukleáris képességeikre, minden korábbinál magasabb a harmadik világháború kitörésének kockázata.

Úgy vélekedett, hogy a világ sebes léptekkel száguld az ismételt blokkosodás irányába, márpedig ezzel Közép-Európának nagyon rossz tapasztalatai vannak, minthogy a térség mindig rajtavesztett a Kelet és Nyugat közötti konfliktuson.

„Amikor a civilizált kelet–nyugati együttműködés mellett érvelünk, (…) azért tesszük, mert ez a nemzeti érdekünk” – jelentette ki. „És minél tovább tart a háború, annál kisebb lesz az esély erre” – tette hozzá.

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás