Víztakarékos öntözőrendszer, közel 100 új fa, zöld buszmegálló, esővízgyűjtő ciszterna és a talajvizet hasznosító fúrt kút. Ez mind megtalálható a teljesen felújított Arany János utcában, amellyel olyan térség született az V. kerületben, amely már a jövő klímastratégiáját tükrözi.
Elképesztő módon, a kék és a zöld szemlélet ötvözésével újította meg Belváros Önkormányzata az Arany János utcát. Bár az átadás-átvétel még zajlik, már a gyalogosok és az autósok is használhatják a legsűrűbben beépített, történelmi városrész oázisának számító területet. Ez Magyarország első klímatudatos utcája, így valószínű mindenki a csodájára jár majd.
Akit arra visz útja, közel 100 új fával, zöld buszmegállóval, több mint félszáz kerékpártárolóval, víztakarékos öntözőrendszerrel, esővízgyűjtő ciszternával és a talajvizet hasznosító fúrt kúttal „találkozhat”.
Büszke vagyok rá, hogy az V. kerületiek közösségével ismét egy olyan fejlesztést tudhatunk magunkénak, ami jelentősen hozzájárul a Belváros élhetőségéhez, otthonosságához, és egyaránt ötvözi a természeti kincseink megóvását és a zöldfelületek növelését célzó klímatudatos szemléletünket. Az Arany János utca sikeres megújításának mindenki részese lehet, aki végigsétál a közel 100 fás fasorral szegélyezett utcán
– összegezte Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros fideszes polgármestere.
A terület közösségi élményt is biztosít, élhetőségét számos új utcabútor: padok, ivókút, hulladéktároló edények, kutya higiéniás szemétgyűjtők, kerékpártámaszok és egy új, biztonságos gyalogos-átkelőhely biztosítja. A fővárossal ellentétben a Belváros egyaránt figyelt a gyalogosokra, a kerékpárosokra, a közösségi közlekedéssel utazókra, illetve az autósokra, valamint minden korosztály igényeire is. A járdát szélesítették és egy szintbe helyezték az autóúttal, így biztosították a kényelmes és akadálymentes közlekedés feltételeit, amely a babakocsival közlekedők számára szintén praktikus. Emellett megtalálható a kerékpáros infrastruktúra is. Mindezt úgy valósította meg Szentgyörgyvölgyi Péter, hogy a lehető legkevesebb parkolóhely-veszteséggel járjon.
Szintén Magyarországon elsőként kezdte alkalmazni Belváros Önkormányzata a fák városi környezethez való alkalmazkodását támogató ültetési rendszereket. Az Arany János utca fatelepítésénél egyaránt használták a Podmaniczky téren bevezetett gyökércellarendszert, valamint a Szomory Dezső és a Hild téren is alkalmazott Stockholm faültetési rendszert. Mindezzel létrehozták hazánk leghosszabb Stockholm-módszerrel ültetett fasorát, amelynek és a természetes lapkőburkolatnak köszönhetően a csapadékvíz behatolhat a fák gyökérzónájába, és ott el is tárolódhat. Mivel a fáknak biztosítják a tápanyagokban és oxigénben gazdag életteret, a fák egészséges, városi környezetben szokatlanul nagy gyökérzetet és lombozatot fejleszthetnek, és sokáig élhetnek.
Az Arany János utcában is, mint a kerületi többi részén – a városi környezetet jól tűrő, hatalmas zöldfelületet képező és gyorsan növő – vadszőlőfajtákkal futtatták be a buszvárót. Az innovatív gyakorlat felkeltette más budapesti kerület érdeklődését, így már a VI., a VIII. és a XIV. kerület is kezdeményezte a belvárosi tudásanyag-átvételét, amelyben a kormánypárti vezetésű testület pártpolitikai hovatartozástól függetlenül mindenkivel partner.
Az V. kerület klímastratégiájának része a természeti kincseinkkel való tudatos gazdálkodás. Ezért Belváros Önkormányzata az UniCredit Bankkal együttműködve a megújult Arany János utcában esővízgyűjtő ciszternát hozott létre. Ez nagyjából 200 fa napi öntözési igényét képes kielégíteni. A rendszer lényege, hogy a bank székházának tetejéről összegyűlő esővizet nem a közcsatornába, hanem a vízgyűjtőbe vezeti, így az öntözővízként eltárolható és hasznosítható. A ciszternát esőmentes időszakokban a fúrt kút szolgálja ki talajvízzel, amit a Duna táplál. Mivel így az öntözés nem vezetékes ivóvízzel történik, az üzemeltetés nemcsak ökologikus, hanem ökonomikus szemléletű is. A bank épületének környezetében rövidesen 54 férőhelyet biztosító kerékpártámaszt helyeznek el, amelyeket természetesen bárki használhat. Így a kerületben található több mint 1250 kerékpártámasz félszáznál is több új férőhellyel gazdagodik.
Magyarországon az V. kerületben ötvözték elsőként a zöld és kék szemléletet a Bástya park létrehozásakor, amellyel már 2022-ben kivívták a szakma elismerését az Építészeti Nívódíj formájában, majd 2023-ban infrastruktúrafejlesztés kategóriában a Településfejlesztési Díjat is elnyerték. Szintén megmutatkozik a víztakarékos és zöld szemlélet egyaránt a Hild tér jelenleg is zajló megújítása során, ahol fúrt kút járul majd hozzá a 24%-ról 37%-ra növelésre kerülő zöldfelület és a 13 új fával együtt összesen 28 fa és közel 1000 négyzetméter egyéb zöldfelület öntözéséhez. A kerület kidolgozott, több évtizedes klímastratégiájának célja az élhető, zöld Belváros létrehozása, történelmi környezetben. 2019-re ennek jegyében 82 új fával jóformán városi ligetté alakították a Podmaniczky teret. Majd 2021-től a Podmaniczky teret a Dunával összekötő Arany János utca teljes körű felújítását kezdték meg, amelyet két ütemben végeztek.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre