Újabb brüsszeli korrupciós botrány: Balin vett luxusszállodát az Európai Bizottság főigazgatója!

Gyanús körülmények között vásárolt meg egy Bali szigetén található luxusszállodát az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős főigazgatója – írja a Politico online kiadása. A hírportál beszámolója szerint a holland származású Gert Jan Koopman esete kiválóan példázza, hogy az uniós intézmények hatályos átláthatósági szabályai fabatkát sem érnek, és a legbefolyásosabb bürokraták is szállodatulajdonosokká válhatnak anélkül, hogy erről értesíteniük kellene a munkáltatójukat – potenciálisan elkerülve ezzel a közvélemény kritikáját.

Bárki számára hozzáférhető, nyilvános forrásokra hivatkozva a Politico azt írja, hogy  Gert Jan Koopman először 2009-ben vásárolt részesedést a Munduk Moding Plantation Nature Resort & Spa ötcsillagos luxusszállodában, majd a családtagjai közvetítésével fokozatosan felvásárolta a vállalkozást. Kezdetben a hotel középszerű, mindössze ötszobás volt, de hatalmas tőkebefektetéssel mára egy „ökoluxus üdülőhellyé” fejlesztették, melynek a legfőbb vonzereje a feszített víztükrű „infinity pool”, vagyis a „végtelen medence”.

Az alkalmazottak elmondása szerint a bizottság főigazgatója és családtagjai átlagosan évente kétszer látogatnak el a szállodába, de telefonon „minden héten, gyakran minden nap” tartják a kapcsolatot a személyzettel. Koopman állítólag 2022 áprilisában utazott legutóbb Balira, hogy felügyelje a koronavírus-járvány miatti kiutalt állami segélyek felhasználását.

– olvasható a hotel honlapján, ahol rövid böngészés után kiderül, hogy a legolcsóbb szoba, az „egyszobás villa” éjszakánként 250 dollárba (85 ezer forint), míg az „elnöki villa” 820 dollárba (280 ezer forint) került.

A Politico megkeresésére az Európai Bizottság elismerte, hogy Koopman és családja „kapcsolatban áll a hotel vezetőségével olyan kérdésekben, amelyek megkövetelik a tulajdonosok aláírását és felülvizsgálatát”. Magyarra fordítva ez annyit jelent, hogy tényleg a brüsszeli főigazgató a hotel tulajdonosa. Ugyanakkor közleményében a bizottság külön kiemelte, hogy „a luxusszálloda körüli teendők a főigazgató korlátozott idejét veszik csak igénybe, és nem zavarják a bizottságnál végzett munkájában”. 

Tényfeltáró cikkében a Politico kihangsúlyozta, hogy a Európai Bizottság összeférhetetlenségi szabályai szerint minden alkalmazottnak kötelezően be kell jelentenie, ha külső tevékenységből származik jövdelme, ami nem lehet több 10 ezer eurónál. Az intézmény pénzügyi nyilvánosságra hozatali szabályai azonban ennél jóval homályosabbak, és az alkalmazottaknak – köztük a nagyon magas beosztású bürokratáknak – nem kell felfedniük a személyes pénzügyi érdekeltségeiket. Így fordulhatott elő, hogy Koopmannak sosem kellett nyilatkoznia a luxusszálloda tulajdonjogáról, holott ez potenciálisan összeférhetetlen a viselt brüsszeli tisztségével.

A Politico beszámolója szerint Koopman korrupciógyanús ügye megszólalásig hasonlít Henrik Hololei, az Európai Bizottság közlekedési osztályának korábbi főigazgatójának botrányához. Mint ismert, Hololei kilenc alkalommal repült ingyen a Quatar Airways légitársaság business osztályán 2015 és 2021 között, miközben a hivatalnokai a Katar és az EU között tervezett légi közlekedési megállapodáson dolgoztak. Az észt származású tisztségviselő március végén mondott le az összeférhetetlenségi botrány hatására.