Tarlós István: A budapesti lakógyűlés nem legitim, Karácsony Orbánnak írt levele pedig primitív csúsztatás
A felelősség áthárítása a budapestiekre és a PR építése a saját szimpatizánsok felé – mindössze ennyiről szólt Karácsony Gergely érdektelenségbe fulladt lakógyűlése Tarlós István szerint. Az már csak hab a tortán, hogy még erre a 9 százalékos részvételre hivatkozva levelet is küldött a miniszterelnöknek a főpolgármester.
Csúnyán felsült Karácsony Gergely az összesen 9 százalékos részvétellel érdektelenségbe fulladt úgynevezett „budapesti lakógyűléssel”, hiszen ahogyan megírtuk: ilyen részvétel mellett egy igazi társasházi lakógyűlés is messze határozatképtelen lenne. Ráadásul a főpolgármester a támogató szavazók 7 százalékának véleménye mögé bújva levelet írt Magyarország miniszterelnökének, amelyet közösségi oldalán azonnal publikált is. Tarlós István szerint a levél nem más, mint egy primitív csúsztatási kísérlet.
„A lakógyűlés eredménye totális kudarc, Karácsony csúsztatásokkal úszná meg az adófizetést”
Mint ismert, a budapestiek csupán 9 százaléka adta le szavazatát, ami 136 ezer embert jelent. A fővárosban több mint 1 millió 600 ezren élnek. Ehhez képest Karácsony Gergely levelében úgy fogalmaz: „A budapesti szavazók 91 százaléka egyértelművé tette: igazságtalannak tartja, hogy az ön kormánya 12-szeresére emelte a Budapestet sújtó elvonásokat... A kormány a Budapestet sújtó, évről évre növekvő sarccal megsért... Az első budapesti lakógyűlés eredménye engem arra kötelez, hogy beszüntessem a kormány finanszírozását... Amennyiben a Magyar Államkincstár mégis ennek ellentmondó utasítást kap a kormánytól, az a budapestiek akaratának semmibevétele” –írja Karácsony Gergely, aki a szegényebb településeknek járó szolidaritási adó mértékét jogellenesnek tekinti, ezért a közigazgatási bírósághoz fordult, és a per lezárultáig fizetni sem hajlandó többet, hivatkozva és egyúttal takarózva a budapestiek töredékének véleményére.
Tarlós szerint a „lakógyűlés” eredménye nem elfogadható
Tarlós István szerint a „lakógyűléssel” a budapestiek óhaja távolról sem derült ki, mert az összességében 7 százalékos támogatottság totális kudarc, és egyéb bizonytalanságaitól eltekintve sem legitim.
Tarlós István szerint, nem legitim a kudarcba fulladt lakógyűlés Fotó: Szabó Miklós
A Miniszterelnöknek írt levelében a főpolgármester a »budapesti szavazók 91-93 százalékáról« beszél, miközben a budapestieknek mindössze 9 százaléka szavazott. Közülük sem mindenki mondott egyébként igent, így legfeljebb a 9 százalék 91-93 százalékára gondolhat, ami primitív csúsztatási kísérlet. Amennyiben pedig netán valamilyen közvéleménykutatási adatot kever a szavazás adatai közé, az egyszerű csalás lenne
–mondta el véleményét Tarlós István a levélben foglaltakról a Metropolnak.
Ha Karácsonyon múlna, azért nem járhatnának autók a Lánchídon, mert 1 millió 600 ezerből 136 ezer budapesti nem szeretné
„A budapesti szavazók 93 százaléka szerint a kormánynak ki kell fizetnie a Lánchíd felújításához megígért pénzt... Miként az bizonyára miniszterelnök úr előtt is ismert, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) határozata rögzíti, hogy a kormány 6 milliárd forinttal járul hozzá... a Lánchídnak a felújításához. Az FKT ülésén született határozat világos: a Lánchíd forgalmi rendjéről a híd felújításának végleges lezárultáig születik döntés. Pontosan ez történt... A budapestiek döntöttek: a szavazók 80 százaléka a dugómentes Lánchidat választotta, és a közösségi közlekedésnek szavazott elsőbbséget”– ezzel az indokkal követeli a kormánytól Karácsony a 6 milliárd kifizetését és az autósforgalom kitiltásának elfogadását. Tarlós szerint érthetetlen a főpolgármester érvelése:
Véglegesítheti éppen a Lánchíd jelenlegi forgalmi rendjét, de az az ő döntése, nem pedig a budapestieké. Ennek megfelelően a Petőfi, illetve az Árpád híd várható lezárása következtében előálló forgalmi állapotért is viselnie kell majd a felelősséget. Népszavazásnak értelmezve a »lakógyűlést«, a voksolás egyértelműen érvénytelen. A két tér zöldítése lózung. A Clark Ádám teret most építették ők át, a Széchenyi tér koncepciója pedig rég elkészült. Inkább a pesti parti villamosalagútról kellene gondolkodnia, amit érthetetlenül hagyott ki a híd felújítása során a munkálatok közül. Emiatt majd újra le kell zárni a Lánchidat – feleslegesen. A »fizetési felszólítás« ügye pedig jogi kérdés. Amennyiben a főpolgármester valóban a korábbi, 2018–2019-es feltételekkel írta alá a kormánnyal a megállapodást, akkor nem is értelmezhető, hogy miről beszél Karácsony Gergely
– hangsúlyozta Tarlós.
A Budapest-ellenes sarcpolitika, mint a baloldal kommunikációs csodafegyvere
„Újra megerősítem: a Budapest-ellenes politika országrontó politika. Kivéreztetni, politikai alapú sarcpolitikával sújtani a nemzet fővárosát, ahol az ország GDP-jének 38 százaléka termelődik meg, az egész ország gazdasági felemelkedésének esélyét rontja”– írja a miniszterelnöknek Karácsony Gergely levelében. Tarlós szerint Karácsonyék pusztán szelektív számítások alapján vagdalkoznak.
A »sarcpolitika« nem jogi terminus technicus. A »sarcpolitikát« előbb amúgy is teljes körű, nem pedig szelektív számításokkal kellene bizonyítani. A sarc egyébként azt jelenti, hogy haszon. Amennyiben a szolidaritási adó a súlyosan szegény önkormányzatok büdzséjébe kerül, az legfeljebb az adott település egész közösségének a haszna. Az mitől sarc? A »sarc« értelmezéséhez azt is meg kell vizsgálni – például az ÁSZ-nak –, hogy mennyit költött önként vállalt feladatokra a főváros esetleg törvénysértő módon a kötelező feladatok rovására. Az is számítás kérdése, hogyan alakult az iparűzési adó mértéke, ami végülis átengedett adó. Az is kérdés, mennyi forrás állt összességében a főváros rendelkezésére. 2020-ban például jóval nagyobb főösszegű költségvetést tudtak alkotni, mint a 2019. évi volt
– mutatott rá a korábbi főpolgármester.
A főpolgármesternek önálló kezdeményezése aligha lehet, hiszen a Gyurcsány Ferenc instrukciói szerint működő, DK-s többségű közgyűlés nélkül semmit sem tehet
Karácsonyt kinevetik a budapestiek is
„Szuper! Egész 9 százalék! Egyébként pedig nem is rossz, majd én is megpróbálom, hogy van egy érvényes szerződésem, aztán úgy gondolom, hogy talán mégse tartanám be, és megszervezek egy szavazást, hátha a szavazásra jogosultak legalább 9 százaléka mellém áll, és mindjárt felhatalmazva érzem magam, hogy egyoldalúan megszegjem a szerződést. Biztos nekem ad majd igazat a bíróság” – célzott egy budapesti kommentelő a kormány és a főváros közti megállapodásra, miután a főpolgármester bejelentette közösségi oldalán a „lakógyűlés” eredményét. „Ennél többen mennek ki egy válogatott meccsre” – kommentelt egy másik fővárosi lakó. „9 százalék, akár a biciklisávok kihasználtsága. Van mire büszkének lenni” – vélekedett más.„Ezt inkább titkoltam volna, főleg szociológusdiplomával, mint hogy »kiállásnak« értékeljem. Bár tény, egy 0,5-1 százalékos támogatottságot felmutatni képes párbeszédes politikus esetén ez a semmi is eredménynek tekinthető” – osztotta ki egy férfi.
