„Erősebb és több vagyok, mint a betegségem" – kitartásával mutat példát Veronika, aki 10 éve küzd sclerosis multiplexszel

Még csak 17 éves volt Veronika, amikor egy diagnózis felforgatta az egész életét. A fiatal lány azóta megtanult együtt élni a betegségével és kihozni az életéből a maximumot, ezzel mutatva példát más betegeknek is.



Megosztás
Szerző: K.D.R.
Létrehozva: 2023.05.05.
betegség látássérült mozgáskorlátozottak Kitartás

Barkóczi Veronika élete teljesen megváltozott, amikor egyik reggel úgy ébredt fel, hogy nem lát a jobb szemére. Ekkor derült ki, hogy szemideggyulladása van, utána pedig a koponya-MR kimutatta, hogy sclerosis multiplex, röviden SM áll a háttérben. Az SM egy központi idegrendszert érintő gyulladásos autoimmun betegség, amelynek során az agy és a gerincvelő idegsejtjeinek védőburka, az úgynevezett velőshüvely megbomlik. Veronika még csak 17 éves volt, amikor szembesült vele, hogy az élete teljesen megváltozik ezek után.

Veronika háromkerekű robogójával tud közlekedni hosszabb távon – Fotó: Barkóczi Veronika

„Meg kell tanulni együtt élni a betegséggel, különben legyűr minket”

Veronika eleinte még fel sem fogta, hogy mit is jelent ez a betegség, vagy milyen tüneteket okozhat a későbbiekben. Ahogy az évek teltek, azonban megjelent a betegség többi jele is.

Egyensúlyvesztés, járásbizonytalanság, koordinációs zavarok, végtagzsibbadás, fáradékonyság, szédülés... ezeket mind az SM okozza nálam, továbbá látássérült is vagyok. De azt gondolom, hogy mi mindig erősebbek vagyunk, mint azt gondolnánk. Ennél a két betűnél meg (SM) pláne

mondta el a Borsnak Veronika, aki négyhetente kap egy Tysabri nevű injekciós kezelést, amivel szinten tudják tartani a betegségét. Az SM előtt Veronika igazi sportember volt: hét évig karatézott és rendszeresen futott is, imádta a sportot. A betegség azonban mindent megváltoztatott. Fő tünete, hogy egy nap többször is elmegy a látása, például, ha nagyon boldog vagy ideges, ha nagyon meleget vagy hideget eszik, iszik hirtelen, vagy meleg vízben fürdik, esetleg nagyon meleg van odakint. Ahogy ő mondja, szinte mindentől elmegy a látása, ami bepörgeti a szívét. Ma már csak rollátorral tud közlekedni, házon belül pedig mankóval jár, de rövidebb utakra is el tud menni háromkerekű robogójával. 

Így, hogy a betegséggel lelassított az élet engem, rákényszerültem teljesen máshogy látni a világot és az embereket is. Ezért például hálás vagyok. Persze vannak nehezebbek napok, időszakok, amik lelkileg is nagyon kihatnak és ez nehéz, de aztán jön egy hullám és olyankor már semmi rossz nem számít

– mesélte Veronika. 

Veronika egész élete megváltozott a diagnózis után – Fotó: Barkóczi Veronika

Szakács szeretett volna lenni, de jött a betegség

A most 27 éves lány az SM előtt szakács szeretett volna lenni, ám már az érettségije előtt meg volt a papírja a betegségéről, így nem kapta meg az alkalmassági vizsgát a szakra, ahogy sok másra sem. Veronikának teljesen át kellett terveznie a jövőjét és a céljait. Egy év otthonlét után végül felvételt nyert egy iskolába, ahol tanulóból tanársegítő munkatárs lett belőle, végül pedig elvégezte a gyógypedagógiaiasszisztens-képzést is. A fiatal lány kitartását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy jelenleg is képezi magát: a Dunaújvárosi Egyetemen tanul szakoktatónak, szociális ágon. 

Hogy mi értelme lesz, nem tudom, mert azóta elég sokat romlott a fizikumom is, de úgy vagyok vele, hogy véletlenek nincsenek, tehát kell, hogy legyen értelme. Elvégre a betegségem nélkül sose jöttem volna ebbe az irányba tanulni

– emelte ki Veronika. 

„Az egyetemet szeretném sikeresen zárni és ha az sikerül, talán kicsit a hitem is visszanyerem, hogy még én is kellhetek valahova" – tette hozzá.

„A versírás számomra öngyógyító terápia”

Veronika versírással próbálja feldolgozni az érzéseket, amik benne dúlnak a betegsége óta. Célja, hogy segítsen szavakba önteni mindazt, amit sokan érezhetnek, akik hasonló betegséggel élnek együtt.

„Együttérzést, vigaszt és lelki támogatást szeretnék nyújtani a verseimmel azoknak, akik hasonló dolgokat élnek meg, mint én. Kiskorom óta írok verseket, de csak az ismerőseimmel szoktam megosztani videó formájában” – mesélte Veronika a Borsnak, aki a versíráson kívül nagyon szeret zenét hallgatni és a barátaival összejárni, szórakozni.

Fontosnak tartom, hogy ne a betegségünk legyen az életünk központjában, mert a betegségünk sose mi vagyunk. Ezt ne felejtsük el! Nekünk élnünk kell és igaz, hogy kaptunk egy plusz nehézséget, de bármire képesek vagyunk, ha hiszünk magunkban és küzdünk az álmainkért

– hangsúlyozta Veronika, aki bármilyen betegséggel küzdő embernek azt üzenné, hogy az élet nekik is élet, csak rajtuk áll az, hogy milyen...

 

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás