„A szeretet logikája nem mindig azonos az értelem logikájával” – a húsvétról beszélt Kozma atya

Kozma Imre atya, irgalmas rendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója beszélt arról a Ripostnak, hogy mit jelent húsvét üzenete a hétköznapjainkban és hogyan ünneplünk idén a háború árnyékában.

„A kereszténységet elvető világnak van egy elképzelése az ideális társadalomról, s úgy gondolja, hogy csupán fegyverekre, pénzre és haderőre van szüksége ahhoz, hogy ezt a fajta társadalmat bárhol a világban megteremtse. A háborúra mond igent az emberiség egy része, pedig ez a kísérlet a sok próbálkozás ellenére sehol sem működött. A keresztény ember most is Krisztushoz fordul. Ő nem legyőzni akarja az embert, hanem felemelni, megmenteni, megváltani. A magyar húsvét szó nem olyan kifejező, mint a pászka vagy a héber pészah, ami átvonulást, kivonulást jelent. Ki kell segíteni az embert, a népet abból a helyzetből, amelyben nem látja az élete értelmét, és olyan helyzetbe hozni, amelyben megérti, hogy az élet ajándék. Arra születtünk, amit a húsvét üzenete hordoz: egymással összetartozni, egymásért áldozatot hozni, ez az élet értelme. A szeretet áldozatot hoz. Sokan, sokféleképpen beszélnek a szeretetről, pedig mindössze ennyi a lényege: az áldozathozatal. A húsvét valójában az élet ünnepe, a szabadság, a megszabadulás ünnepe, mert megmutatja, mi az élet értelme és az örök élet reményét adja.”

Felmerül a kérdés: a mi a húsvét üzenete a mindennapjainkat illetően? 

„Az életnek a szeretet és az önfeláldozás ad értelmet, nem pedig a birtoklás és harc.  A szeretet elsősorban nem mérlegelni, ítélkezni, okoskodni akar, hanem gazdagítani és Istenhez vezetni. Nem kell itt nagy dolgokra gondolni: empátiát, odafigyelést igényel azokkal szemben, akikkel találkozunk, és a találkozás dönti el, mit tehetünk a másikért. Akkor vagyunk jó úton, ha az adott találkozást felismerés követi és aztán meghozzuk a szükséges áldozatot, a szeretet nevében bevetjük magunkat. A civil szervezeteknek is, de akár a gazdasági társaságoknak vagy egy államnak az a feladata, hogy éberen kövesse a többieket, és elsősorban azokat, akiknek erre a létfenntartásukhoz is szükségük van. Ez ad értelmet a létüknek, nem pedig az önérdek és a haszonelvűség. Ha mindenki így tesz, akkor gyógyul a társadalom és az emberek hinni tudnak a jövőben. A szeretet logikája nem mindig azonos az értelem logikájával. Arra születtünk, hogy egymás felé forduljunk és egymás segítségére legyünk. Ezért nincs valódi győztese egyetlen háborúnak sem, csak vesztesei lehetnek. Győzni az tud, aki nem bocsátkozik harcba. Arra kell törekedni, hogy életünk a másik ember számára ajándék legyen, ahogy Jézus élete és szenvedése ajándék az emberiség számára” – tette hozzá Kozma atya a Ripostnak adott interjújában, melynek teljes változatát ITT tudod elolvasni.