Ferenc pápa: Vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések?

„Isten hozta Önt, a béke emberét Magyarországra” – köszöntötte Novák Katalin Ferenc pápát. Mint mondta, ez most egy mélyebb üzenettel is bír, „ez a jó időpont a találkozáshoz” a külpolitikai okok miatt. „Szentséged akkor jött, amikor arra a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának”.

„Mi, magyarok abba a magasságba akarunk felemelkedni, ahol Krisztus hívei és a békét kereső emberek megtalálják az életük megújulását. Egy nemzet felemelkedése mindig a mai napon kezdődik” – folytatta a köztársasági elnök.

A keresztény értékeken nyugvó életnek a 21. században is van értelme – ezt erősíti meg Ferenc pápa látogatása. Novák Katalin szólt arról is, hogy a magyar alaptörvény védi a családot és azt a nemzet fennmaradása alapjának tekinti. „Szövetségesek vagyunk, együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit, az üldözött keresztényeket és a másként élők szabadságát is” – tette hozzá. „Fájdalommal és reménnyel fordulok szentségedhez, mert mi, magyarok tapintjuk a háború valóságát.”

Ferenc pápa állva mondta el beszédét a Karmelita kolostorban. Megemlítette, hogy mély értelmű szavakat mondott a magyar államfő. 

„Budapest nemcsak méltóságteljes és erős főváros, hanem évszázadok fordulópontjainak a tanúja. Itt a Dunának mely múlt, jelen és jövendő, egymást ölelik a hullámai. Budapest a hidak, a szentek és a történelem fővárosa – fogalmazott a szentatya.

Ferenc pápa szólt arról is, hogy a béke mellett fájdalmas konfliktusokat élt meg a főváros. Hogyan lehetne 1956-ot elfelejteni? – tette fel a kérdést. Kitért a náci és kommunista rendszer bűneire, miközben sok igaz ember élt a magyar fővárosban. Külön kiemelte Angelo Rottát. Budapest ismeri a szabadság értékét, és küldetésként magában hordozza a demokrácia békeálmát – tette hozzá. A pápa szólt Budapest 1873-as alapításáról, amely Európa közös útját idézi. A háború utáni időszakban Európa azt képviselte, hogy a nemzetek közötti együttműködések véget vetnek a háborúknak.

Nemzetközi szinten az indulatok szítása jellemző, háborús infantilizmus jellemző – tette hozzá.

Ferenc pápa arról is beszélt, hogy újra fel kell fedezni az európai lelket. Az unió alapító atyái képesek voltak a jelenen túllépni, és képesek voltak egységet teremteni. De Gasperi, Schuman és Adenauer azt mondta, hogy az egységért dolgoztak, és nem a megosztottságért – idézte a pápa. 

El kellene gondolkodni az egység fontosságán, ami nem egyformaságot jelent – mondta Ferenc pápa. „Úgy kell az európai egység, hogy senkinek ne csorbuljon az egyedisége.”

Olyan egészre van szükség, ami nem nyomja agyon az egyéniséget – tette hozzá. 

Magyarország hídépítő lehet, mert különféle felekezetek élnek együtt békében – mondta Ferenc pápa. Pannonhalma az ország egyik legfőbb lelki emlékműve – tette hozzá. Ez vezet el az utolsó szemponthoz. Budapest a szentek városa – mondta a pápa. A magyar történelem életszentséggel született Szent István személyében – idézte fel a szentatya. Később Szent István Imre herceghez írt intelmeiből idézett. Ferenc pápa szerint az igazságot és a szelídséget nem lehet elválasztani egymástól. „Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti.”

Jónak lenni jó – mondta magyarul a pápa. 

Ferenc pápa arról is beszélt, hogy nem szabad, hogy az ember bezárkózzon önmagába. Valljuk az elesettek és szegények megsegítésének a kötelességét – idézett ismételten az alaptörvényből a szentatya. Ferenc pápa köszönetet mondott, hogy ezen értékek alapján működő szervezetek támogatást kapnak. Szólt az üldözött keresztények magyar állam általi megsegítéséről is, és ezt fontosnak nevezte. Jó az egészséges szekularizáció, de ez nem azonos a profit oltárán létrejött szekularizációval – tette hozzá. „A befogadás sok vitára ad okot, és ez összetett probléma, de a keresztények számára nem lehet más a viszonyulás, mint amiről Szent István beszélt az intelmeiben”. 

Sürgető, hogy Európa olyan jövőt teremtsen, ami vagy közös lesz, vagy nem lesz – tette hozzá. 

Ferenc pápa külön szólt az anyaországon kívül élő magyarokról. „Isten, áldd meg a magyart” – zárta beszédét magyarul a pápa.