Dupla 200-as évforduló lesz a hétvégén, számos programmal körítve.
Ha a Himnuszról van szó, szinte biztos, hogy legalább az első versszakát 10-ből 9 ember fejből tudja szavalni vagy énekelni. Hazánk egyik legismertebb költeménye a hétvégén ünnepli 200. születésnapját. Kölcsey Ferenc ugyanis 1823. január 22-én véglegesítette a Himnuszt lakóhelyén, Szatmárcsekén. Igaz, a vers eleinte nem kapott nyilvánosságot: először csak szűk hat évvel később jelent meg az Aurora című folyóiratban. 1843-ban az akkori Nemzeti Színház igazgatója írt ki pályázatot azért, hogy a magyaroknak is legyen néphimnusza. De ekkor még Vörösmarty Mihály Szózatában gondolkodtak, amit Egressy Béni pályázata nyert meg. Egy évvel később azonban új pályázatot hirdettek, Kölcsey Himnuszának megzenésítésére. Az eredményhirdetésre 1844. július 2-án került sor, ahol a győztes, Erkel Ferenc nevének elhangzása után játszották el a művet. Ennek ellenére a második világháború után a Dohnányi Ernő-féle zenekari változat terjedt el, amely a trianoni békediktátum után az eredeti zenéhez képest jóval lassabb, szomorkásabb lett. Bár azóta próbálták kicsit gyorsítani a Himnusz zenéjének tempóját, és az Erkel-féle harangszó is visszakerült, azért ez még mindig nem az eredeti, tempós, optimista hangszerelés.
A Himnusz első száz évében egyáltalán nem volt szokás, hogy állva kelljen végighallgatni, esetleg énekelni a Himnuszt. Amikor a 100. születésnapra országos ünnepséget rendeztek, Horthy Miklós állami jelképként emlékezett meg a műről. Innentől, azaz 1923-tól szokás felállva hallgatni és/vagy énekelni a Himnuszt.
Bár a köztudatban úgy él, hogy Kölcsey műve régóta kötelező eleme hazánk ünnepségeinek és a nemzeti sporteseményeknek, kevesen tudják, hogy valójában csak a rendszerváltáskor, 1989. október 23-án foglalták törvénybe azt, hogy „a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”. Ezt a rendelkezést a 2011-es alaptörvény is egy az egyben átemelte.
Számos program kíséri majd a bicentenáriumot. Ezek közül az egyiket a Kulturális és Innovációs Minisztérium szervezi, mégpedig a Parlament előtt. Vasárnap 17 órakor a hivatalos állami megemlékezés után az Országház főlépcsőjén 200 gyermek – 100 hazai és 100 határon túli – szavalja majd nemzeti himnuszunkat Novák Katalin köztársasági elnökkel.
A magyar kultúra napja alkalmából fővárosszerte különböző kulturális programok kínálkoznak.
Szombaton tartják a központi felvételi vizsgát azoknak a diákoknak, akik szeptembertől középiskolában szeretnének tanulni. A megmérettetés délelőtt 10 órakor kezdődik. A magyarnyelv- és matematikadolgozatokat több mint 71 ezren írják meg. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a 9. évfolyamra felvételizők írásbelijére több mint 56 ezren jelentkeztek, a hat évfolyamos gimnáziumi írásbelin majdnem 9100, a nyolc évfolyamoson több mint hatezer gyerek vesz részt.
Delegáció közlekedése miatt tilos lesz megállni:
Péntek este 20 órakor megszűnik két, régóta fennálló útszűkület: a XI. kerületben, a Serleg utcában a Ménesi út közelében, illetve a VI. kerületben, a Csengery utcában az Aradi utca előtt.
Péntek este 20 óráig a XIII. kerületben, a Dagály utcában a Jakab József utcánál lezárják a fél útpályát gázvezeték-javítás miatt.
Szakaszos sávzárásra készüljenek pénteken 7 és 15 óra között a Kvassay Jenő úton a Soroksári út és a Hajóállomás utca között, mert kertészek dolgoznak.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre