A kutyákon spórolnának Karácsony Gergelyék: ezentúl csak 15 napot tölthetnek az Illatos úton

Több ezer kutya sorsa válhat bizonytalanná, mivel ezentúl csak 15 napot tölthetnek majd a kóbor állatok a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) Illatos úti telephelyén. A főváros baloldali vezetésének legújabb döntése értelmében Karácsony Gergelyék az állatokat az egyes kerületekre bíznák. Az Illatos úti ebrendészeti telep fenntartója, a (FÖRI) nemrég levélben kereste fel a fővárosi kerületek jegyzőit, azért, hogy közölje velük: a kóbor állatok eltartása a befogástól számított 16. naptól már a kerületek hatásköre. Tehát az ő értelmezésükben akkortól az állam válik az állat tulajdonosává.

A Kontra úgy értesült, hogy a FÖRI arra szólította  fel a budapesti önkormányzatokat, hogy kössenek megállapodásokat az ebrendészeti telepek, illetve az állatmenhelyek üzemeltetőivel, vagy ha erre nem kerül sor, akkor oldják meg maguk a feladatot. 

Magyarországon régóta komoly problémát okoznak a kóbor állatok, a Kutyaszemmel 2019 elnevezésű kutatása szerint 300 ezerre tehető a számuk. Súlyosbítja a helyzetet az energiaválság is, amely óriási kihívások elé állította a menhelyek többségét. Napi szinten több tucat állat kerül hazánkban utcára, így sorsuk nagymértékben az állatmenhelyektől, illetve az egyéb szervezetek jóindulatától függ.

45 napnál hamarabb tilos altatni

A kidobott állatok sorsa attól függ, találnak-e nekik gazdát, vagy sem, mivel gazda híján rövid időn belül el is altathatják őket. Korábban erre a befogást követő 15 nap után már sor kerülhetett, azonban a januárban hatályba lépő rendelet megtiltotta, hogy 45 napnál előbb megtehessék ezt a menhelyek.

Az ügyben megkerestük a Vigyél Haza Alapítvány alapítóját, aki kérdésünkre elmondta, hogy a kerületi önkormányzatoknak eddig sem volt feladata a kóbor állatok befogása, tartása, még akkor sem, ha néhány kerületben – összefogva a civil szervezetekkel – megpróbálták kezelni a lassan tarthatatlan problémát.

Óvári András lapunknak azt mondta, hogy az igazi megoldás az lenne – amit alapítványuk már több mint öt éve szorgalmaz és erre hatástanulmányt is készítettek – ha a fővárosban lenne egy állami, vagy önkormányzati üzemeltetésben lévő, önálló állatmenhely, ahová a megfigyelési iodőszakot követően átkerülhetnének az állatok gondozásra, nevelésre, szocializálásra és örökbe adásra. Amíg ez nem valósul meg, az önkormányzatok nem tudják átvenni az Illatos út feladatait - hívta fel a figyelmet.

Az természetesen igaz, hogy a megnövekedett energiaköltségek jókora terhet raktak az egyébként is  szűkös anyagi forrásokkal küzdő szervezetekre. A Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ) elnöke lapunknak azt mondta, hogy egy egészséges kutya napi etetése legkevesebb ezer forinttól akár 4-5 ezer forint is lehet.  Ez a továbbiakban, ha például betegséggel kezelt állat, például szívférgességgel van kezelve akkor akár napi 10 ezer forint is lehet. Ugyanakkor az is igaz, hogy a számok, menhelyenként eltérőek - hívta fel a figyelmet I.Tóth Anna.

Mindezek függvényében nem meglepő, hogy ott próbál meg spórolni a FÖRI, ahol tud, azonban az is igaz, hogy a kidobott ebek eltartása nem csak a kerületek feladata. Az állatvédelmi törvény bár világosan kimondja, hogy a kóbor állatok befogása a települési (kerületi) önkormányzat feladata, ahogyan azt is, hogy az állatok tulajdonjoga a befogás után 15 nappal az államra száll.

A FÖRI téves jogi értelmezése viszont abból fakadhat, hogy úgy gondolja, hogy az állam a kerületi önkormányzatokat jelenti.

Az ügyben több fővárosi kerületet is megkerestünk azért, hogy megtudjuk, hogyan készültek fel az ebek befogadására, a Hegyvidéki Önkormányzat lapunk kérdésére azt mondta, hogy elkezdték a tárgyalásokat a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósággal.