Így tesztelték a Lánchidat, ami úgy tűnik, kiállta a próbát - Fotók!

A közlemény szerint a statikus és dinamikus próbaterhelésen a szakemberek azt mérték, hogy milyen alakváltozásokat idéz elő a Lánchíd szerkezetében, ha annak meghatározott pontjain 20 tonnás tehergépkocsik állnak. Ezen kívül azt is monitorozták, hogyan hat az átkelőre, ha nagy tömegű jármű halad át rajta 5, 20 és 30 kilométer per órás, valamint a tehergépkocsival biztonságosan elérhető legnagyobb sebességgel.

A méréseket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hidak és szerkezetek tanszékének szakemberei végezték. A próbaterhelés alatt a hídról és a Duna-partról 0,5 milliméter pontosságú geodéziai műszerrel mérték a híd lehajlását. A lánckötegeken, a függesztőrudakon, a bentmaradó, régi hídszerkezeten, illetve az új acélpályán elhelyezett nyúlásmérő bélyegek segítségével azt figyelték, milyen alakváltozások jelennek meg a szerkezetben, és milyen feszültségek keletkeznek az egyes elemekben. A budai pillér tetején lévő koronasaru-teremben a koronasaru elmozdulását is monitorozták - ismertette a BKK.

A közlemény szerint az eredmények teljes körű értékelése még folyamatban van, de az elsődleges adatok alapján a Lánchíd jól vizsgázott, a terhelés során mért értékek megegyeztek a szakemberek által számított értékekkel.

A BKK felidézte: a Lánchíd felújítása már nem tűrt halasztást, ezért 2021 tavaszán elkezdődött az A-Híd Zrt. kivitelezésében a dunai átkelő rekonstrukciója. Magyarország egyik legfontosabb kulturális örökségének és jelképének korszerűsítése a tervek szerint 2023-ban fejeződik be.

November 9-én, szerdán elkészült az átkelő aszfaltozása, másnap pedig a Lánchíd pesti hídfőjét díszítő kőoroszlánok is visszatértek az eredeti helyükre - jelezték.