Biztonságos munkavégzés a távmunkánál

A távmunkavégzést munkaszerződésben kell rögzíteni. A távmunkavégzés részleteiről – például hol, milyen eszközzel, milyen időintervallumban és milyen elvárások mellett szükséges teljesíteni a munkát – a munkáltató és a munkavállaló állapodik meg. Tehát egy vezérigazgatói, mindenkinek szóló, a tennivalókat és elvárásokat felsoroló általános email nem elegendő a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatás esetén.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése a távmunka esetén is a munkáltató kötelezettsége. A munkavédelmi törvény az általános szabályok mellett a távmunkavégzésre vonatkozóan speciális előírásokat is tartalmaz, amelyek meghatározzák a biztonságos munkavégzés követelményeit.

A munkavédelmi törvény megkülönböztet számítástechnikai és nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát, utóbbira szigorúbb szabályok vonatkoznak. A munkáltatóknak távmunkavégzés esetén is előzetesen kockázatértékelést kell végezniük, és kötelező munkavédelmi oktatást kell tartaniuk.

A munkáltató – számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén – arra köteles, hogy írásban tájékoztassa a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények követelményeiről. A munkavállaló a munkavégzés helyét ezek teljesülésére tekintettel saját maga választhatja meg. A követelmények megtartását a munkáltató távolról, számítástechnikai eszközzel ellenőrizheti.

Mi a teendő, ha a munkavállalót baleset éri?

A munkavállalót a távmunka végzése során is érheti baleset. Mindenekelőtt azt érdemes tudni, hogy a törvény nem helyhez köti a munkabalesetet, hanem úgy fogalmaz: a munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől és időpontjától.A távmunkavégzés során bekövetkezett balesetre is vonatkozik az a szabály, hogy azonnal jelezni kell a munkáltatónak a történteket, ugyanúgy, mint egy klasszikus munkahelyi balesetnél. A munkáltatónak a balesetet meg kell vizsgálnia és el kell döntenie, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Amennyiben a munkáltató munkabalesetnek minősíti a balesetet, ki kell vizsgálnia a baleset körülményeit. A munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. A munkáltató a munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatokat csak munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti el. A munkabaleset kivizsgálásának olyan részletesnek kell lennie – például a baleset helyszínének megtekintésével; a sérült munkavállaló meghallgatásával –, amely alapján rekonstruálni lehet a történéseket, felderíthetők a munkabalesetet kiváltó okok. A munkabaleset kivizsgálásáról munkabaleseti jegyzőkönyvet kell készíteni.

Ha a munkáltató a bejelentett, illetve tudomására jutott balesetet nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet. Amennyiben a sérült munkavállaló sérelmezi a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, illetve vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat elektronikusan vagy egyéb úton a munkavédelmi törvény szerinti bejelentőlapon.

Ki biztosítja a munkavégzés feltételeit, ha a munkavállaló távmunkában dolgozik?

A távmunkában dolgozó munkavállalók esetében felmerülhet, hogy ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket, illetve ki viseli a felmerült költségeket? A kérdés még fajsúlyosabban kerülhet elő a jelenlegi változó energiaárak mellett.

Általánosságban a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges feltételeket. Ugyanakkor lehetőség van arra is a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján, hogy a munkavállaló a távmunkát a saját munkaeszközével végezze el, feltéve, hogy a munkáltató a munkaeszköz biztonságos állapotáról kockázatértékelés keretében meggyőződött.

A munkáltatónak arra is lehetősége van, hogy távmunkavégzés esetén költségtérítés formájában hozzájárulhat a munkavállaló kiadásaihoz: ennek mértéke havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér összegének 10 százaléka, vagyis maximálisan 20 ezer forint lehet.

Mindazonáltal a távmunka alatt történt baleset igen ritka. A munkavédelmi hatóság adatai szerint idén eddig csupán egyetlen alkalommal történt ilyen bejelentés, a munkavállaló a lakásában megcsúszott, elesett és eltörte a csuklóját. Érdemes ezt azzal összevetni, hogy tavaly több mint huszonegyezer nyilvántartott munkabaleset volt országosan. „Az otthonukban kevesebb veszély fenyegeti a munkavállalókat, másrészt a hazai foglalkoztatási kultúrának még nem része az ilyen esetek munkabalesetként való értelmezése. Ennek többek közt az lehet az oka, hogy a távmunka csak az elmúlt pár évben terjedt el igazán. Másrészről a munkáltatókat is felelősség terheli, hogy minél alaposabban tájékoztassák a munkavállalókat a teendőkről hasonló esetnél”.

A Technológiai és Ipari Minisztérium „Legyen oké a munka” címmel kampányt folytat annak érdekében, hogy felhívja mind a munkavállalók, mind a munkáltatók figyelmét a munkavédelemmel és a munkajoggal kapcsolatos szabályokra és előírásokra.

(x)