A Metropol utánajárt! Ezekkel a módszerekkel azonosítják az ismeretlen holttesteket

Hátborzongató látvány fogadta vasárnap este egy III. kerületi elhagyott ingatlanban a lomtalanításra készülő karbantartókat: egy férfi mumifikálódott holttestére bukkantak. Az illető feltehetően már évek óta halott volt.

Megkerestük a haláleset ügyében a BRFK sajtóosztályát, akiktől azt a választ kaptuk, hogy a rendelkezésükre álló adatok szerint nem merült fel idegenkezűség gyanúja. Ugyanakkor felmerült segítségnyújtás elmulasztása bűntett gyanúja, ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés: miként kezeli ezeket az eseteket rendőrség, és hogyan tudja azonosítani az elhunytat? Megkerestünk egy igazságügyi orvosszakértőt, aki elmagyarázta, mi történik ilyenkor.

Mikor indul büntetőeljárás?

„Ha nem egyértelmű, hogy mi történt az elhunyttal, akkor először a háziorvosi ügyelet vagy a mentőszolgálat kimegy, és megállapítja a halál beálltát” – mondta el a Metropolnak az általunk megkérdezett szakértő. – „Ők döntik el, hogy természetes halállal halt-e meg az illető, vagy felmerült-e olyan körülmény, ami erőszakos cselekményre utalhat. A halottvizsgálat után elindul egy közigazgatási eljárás, amit rendkívüli haláleseteknél alkalmaznak. Ha felmerül az idegenkezűség lehetősége, vagy egy olyan baleseté, amiért valaki felelős lehet, akkor büntetőeljárást indítanak.”

„Amikor olyan holttestet találnak, ami már régebb óta ott lehet, szinte mindig megindul a közigazgatási eljárás. Ez a boncolás eredményétől függően megváltozhat büntetőeljárásra is. Persze, ha kifognak valakit a Dunából, akinek egy kés áll ki a hátából, akkor értelemszerűen azonnal büntetőeljárás indul” – magyarázta lapunknak a szakember.

Műtéti hegek és preparátumok alapján azonosíthatják a holttesteket

A modern kriminalisztika számos módszert ismer, amivel meghatározható egy holttest személyazonossága.

„Erre a legmodernebb módszer a DNS-technológia. Viszont nyilván nem mindenkinek van rögzítve a DNS-mintája, ilyenkor jön a második lehetőség, a bonctani adatok. Ezek lehetnek különös ismertetőjelek, tetoválások, műtéti hegek, vagy akár a beültetett orvosi eszközök is” – sorolta a szakértő. – „A harmadik lehetőség pedig az antropológiai módszer, amikor a holttest bizonyos részeit rögzítik, és az alapján csinálnak preparátumot, ami alapján elemezni tudják a testet, vagy a későbbiekben egy fotóval összehasonlítani.”

A legmegrázóbb a rendőrök számára legtöbbször a vízből kiemelt holttestek látványa. Az erősen bomló testet gyakran befedi az iszap és az algák, ami nem csak felkavaró, de tovább nehezíti az azonosítást.

„Ilyenkor hullaviaszos átalakulás kezdődik, ami által a test viaszra, szappanra emlékeztető anyagúvá válik” – magyarázta az orvosszakértő. Az ennyire felismerhetetlen elhunytaknál a rendőrség „holttestrészkörözést” is indíthat, aminél a lakosság segítségét kérik, azonban ilyenkor csak a holttestet jellemző részletek leírását teszik közzé.

Gyakran van szükség az orvosszakértők segítségére

Az utóbbi években több esetben is találtak nehezen azonosítható holttesteket Budapesten. 2014-ben szintén a III. kerületben egy barlangban találtak egy emberi testet, és ugyancsak kizárták az idegenkezűséget. 2019 szeptemberében a III. kerületi Ladik utca egy elhagyott házában találtak rá egy 10-12 napja halott, hiányos öltözékű elhunyt nőre, akinek a testén bántalmazás nyomai voltak. A nyomozás során kiderült, hogy a nő barátja volt a gyilkos, akit már az elhunyt megtalálása előtt őrizetbe vettek lopásért és magánlaksértésért. 2021 nyarán egy 59 éves, élettelen hajléktalan férfit találtak Újlipótvárosban. A holttest már régóta feküdt a Hollán Ernő utcán fényes nappal, mire a járókelők értesítették a hatóságokat. Az elhunytat azonosították és megállapították, hogy nem történt bűncselekmény. Idén februárban is egy frissen műtött, pelenkás felnőtt férfi testét húzták ki a Dunából, és keresést indítottak a rokonai, ismerősei után, akiket később megtaláltak.