Egyre zöldül Budapest belvárosa! Ezek lesznek az új fejlesztések

A zöldítésben mindig egy lépéssel mások előtt járó Belváros Önkormányzata a zöldbuszmegállók telepítése, a fák városi környezethez való alkalmazkodását segítő legmodernebb technikák – gyökércella és Stockholm-rendszer – alkalmazása után ismét egy újszerű programmal rukkolt elő. Újító, XXI. századi elvárásokkal lépést tartó szemléletmódjuk, a sűrű közmű-infrastruktúra és a szűk városi épített környezet meglévő adottságai mellett is jelentős mértékű fásítást tesz lehetővé.

Zöldfelületek fejlesztése prioritás

Növénytelepítés gyakorlati tapasztalatai a közműinfrastruktúrával terhelt belvárosi környezetben címmel prezentálta Érfalvy Áron, a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. fejlesztési igazgatója az V. kerületben már évek óta uralkodó szemléletet, amelynek lényege, hogy a közterületi felújítások során a zöldfelületek fejlesztése prioritás, ezért a közművek előzetes rendezése, áthelyezése alapvetés. Ehhez az is kell, hogy a különböző szakágakat a kert és tájépítészeti szempontoknak egyes estekben alárendeljék. Ezen a módon a szakemberek összhangot teremthetnek a közműellátás biztonsága, valamint a klímaváltozás hatásait ellensúlyozó, minél nagyobb arányú zöldfelületi fejlesztések és azok fenntarthatósága között.

Mindennek köszönhető, hogy a Belvárosban már évekre visszanyúló, sikeres gyakorlata van a fasorok ültetésének, parkosításnak a fejlett közműhálózattal rendelkező, szűk belvárosi közterületeken. Remek példaként szolgál erre az Arany János utca Széchenyi rakpart és Tüköry utca közötti szakasza, ahol korábban egyetlen fa sem volt, a megújítását követően azonban az Önkormányzat 34 új fával, 8 bokorfával, valamint 1200 évelő és egynyári növénnyel zöldítve adta át. A hagyományos módszer mellett a fák városi környezethez való alkalmazkodását a Magyarországon elsőként a Belvárosban használt gyökércella menedzsment, valamint az ilyen jelentős mértékben (19 egyedből álló fasor) szintén elsőként itt alkalmazott Stockholm-rendszerrel segítik. A Belváros alkalmazta először 2019-ben a gyökércella rendszert és az elmúlt 2 évben az ezzel a technológiával elültetett – a Podmaniczky és József nádor téri (82 db és 54 db) vagy a Vadász utcai (22 db) – fák azonnal robbanásszerű fejlődésnek indultak. A gyökércella rendszer biztosítja a fák gyökérzónájának védelmét, és kiegészítő rendszereivel szabályozható a gyökerek növekedése, illetve a talaj megfelelő nedvességtartalma és szellőzése is biztosított.

A Stockholm faültetési rendszerrel pedig a burkolt városi környezetben egy mesterséges váztalajba telepítik a fákat azok életképességének javítása érdekében. A mesterséges váztalaj kőzúzalék és termőtalaj keveréke, amely a fák teljes élettartama alatt biztosítja a fa gyökerei számára a nélkülözhetetlen oxigén-, víz- és tápanyag-ellátottságot. A váztalaj réseit a tápanyagokkal dúsított, jó minőségű termőföld tölti meg, az esővíz pedig behatolhat a fák gyökérzónájába és ott el is tárolódik. Ez lehetővé teszi az esővíz helyben történő felhasználását, így csökkentve a fák öntözési igényét is. A gyökerek és a talaj organizmusai számára a szükséges oxigén biztosítása érdekében a talaj stabilan – a fák élete során mindvégig – porózus marad. Mivel ezáltal a fák számára biztosította tápanyagokban és oxigénben gazdag tér, a fák egészséges, városi környezetben szokatlanul nagy gyökérzetet fejleszthetnek, szépen fejlődnek, ami az átlag feletti növekedésükön is látszik.

Zöld buszvárók

A zöld innovációk sora itt azonban nem áll meg, hiszen Belváros Önkormányzata április végéig már a nyolcadik zöld buszvárót alakítja ki a kerületben. A növényekkel befuttatott megállók azon túl, hogy kellemesebb komfortérzetet biztosítanak az utasoknak – különösen a nagy nyári melegben az árnyék és a párolgó felület adta hűtés által –, egyúttal hozzájárulnak a városi hőszigethatás csökkentéséhez, kedvezően befolyásolják a mikroklímát, javítják a levegőminőséget, szerepük van a por- és légnemű anyagok megkötésében. A megállókban az üveg hátfal helyett a tartószerkezettel azonos színű, antracitszürkére festett perforált lemezekből kialakított futtatófelületet létesítenek, a növények vízellátásáról pedig gépiesített öntözőberendezéssel, valamint a csapadék helyben történő hasznosításával gondoskodnak. A megálló hátfala mögötti területen a földkapcsolatos ültetőközegbe a gyöngyperje és a bunkós hagyma mellett repkény vadszőlőt ültetnek el, amely remek várostűrő növénynek bizonyult, hiszen a zöldítési program első elemeként átadott József nádor téri váróra fél év alatt felfutott és zöldbe borította a létesítményt, így a lakosság körében nagy népszerűségre tett szert. Ezután az Erzsébet tér két oldalán és a Nyugati téren alakítottak ki ilyen megállókat, idén április végéig pedig a Szervita téren, a Hild téren, a Podmaniczky téren és a Jászai Mari téren hoz létre további zöld buszvárókat Belváros Önkormányzata.

A MAKEOSZ szakmai napján bemutatott téma aktualitását mutatja, hogy a legutóbbi Fővárosi Közgyűlés ülésén is napirendre került. A Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat főpolgármester-helyettese a közműveket a faültetés akadályaként jelölte meg, mondván, hogy a „közművek közé fát elültetni nem egyszerű”. Szentgyörgyvölgyi Péter, Belváros polgármestere ezzel szemben felszólalásában ismertette az V. kerület előremutató szemléletmódját, amelynek lényege, hogy Belváros Önkormányzataa közművek helyzetére nem külső adottságként tekint, hanem szükség esetén áthelyezi, összerendezi azokat annak érdekében, hogy a lehető legtöbb fát telepíthessék a belvárosiak és a budapestiek megelégedésére. A szakmai napon Érfalvy Áron által megtartott előadással összhangban, kitért a közműalagutak bevezetésének fontosságára is, hiszen ezen módszer alkalmazásával egy nyomvonalban futnának a különböző közmű vezetékek, így több hely maradna faültetésre. Az üzemeltetésben is előnyös hozadékokkal járna ez a megoldás, hiszen meghibásodás esetén burokolatbontás nélkül lenne megvalósítható a javítás.

A Főváros és Belváros Önkormányzatának zöldfejlesztésekre vonatkozó szemléletbeli különbségét mutatja az Apáczai Csere János esete is. Belváros Önkormányzatának tudomása szerint a terület megújítására a fővárosi tulajdonú Budapesti Közlekedési Központ terveiben eredetileg mindössze 3 fa telepítése szerepelt, éppen a közműhelyzetre való hivatkozással. 2021-ben Szentgyörgyvölgyi Péter levélben fordult Karácsony Gergelyhez az V. kerület által elfogadhatatlan, fásítás nélküli tervek felülvizsgálatát kérve.

Mindeközben a 2019-ben Virágos Magyarország fődíjjal is elismert Belváros Önkormányzata rendületlenül folytatja zöld fejlesztéseit, az Arany János utca megújításának II. ütemét még nagyobb arányú fásítással valósítja meg, amely eredményeként a Dunát a Podmaniczky térrel hamarosan közel 100 fából álló fasor fogja összekötni.