Magyar tudományos kutatás bizonyítja: Egyértelmű a védőoltások magas hatékonysága

A kutatásról

A HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness, Magyar oltóanyag-hatékonyság) kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte, tehát még a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június közötti járványadatok alapján készült,az eredmény a harmadik hullám során 3,7 millió fő teljesen beoltott populáción született.

A kutatás a teljesen beoltott (azaz a kétszer oltott) és az oltatlan lakosság adatait vetette össze. A kutatás 2021. január 22. és június 10. között olyan személyek bevonásával készült, akik a második vakcinát is megkapták. Így a HUN-VE vizsgálatban 3.740.066 fő esetében tudták vizsgálni a vakcinák hatékonyságát a vizsgálati időszak alatt. Ezzel a magyar kutatás az egyik legrobusztusabb, legnagyobb vizsgálat a világon, ami idén a vakcinák hatékonyságát vizsgálta. (izraeliek 4.7M, chileiek 4.2M vakcinált bevonásával végezték a kutatásaikat).

A kutatási időszakban 5 vakcina hatékonyságát lehetett felmérni egy intenzív harmadik hullám mellett, két mRNS vakcina: Pfizer-BioNTech, Moderna, egy inaktívált vakcina: Sinopharm és két vektor vakcina: Sputnik-V és AstraZeneca. (Jansenről nem állt rendelkezésre elegendő vizsgálati idő).

A vakcinák eredményességét egészen pontosan a második oltást követő 7 naptól elemezte a HUN-VE vizsgálat, vagyis azt az időszakot vizsgálta, amikor az oltott személyekben várhatóan felépült a teljes védelem a koronavírus fertőzéssel szemben.

Az eredmény számokban

A vakcinák halálozással szembeni védelme minden korosztályban kiemelkedő volt.

A vizsgálati időszak mintegy 5 hónapja alatt, a harmadik hullám teljes idejében a Magyarországon elérhető vakcinákkal elkerült halálozás mintegy 9.500 főre kalkulálható a vizsgálat közölt eredményei alapján, aminek mintegy 40%-a Sinopharm és Sputnik-V vakcináknak köszönhető. Az EMA által jóváhagyott vakcinákon felül biztosított kapacitás az elkerült halálozás (és megfertőződések) számát jelentősen növelte, ezáltal a harmadik hullám során a kórházak terheltségét mérsékelte, a veszteségeket csökkentette és a hullám letörésében nagyobb eredményességet biztosított. Ez a tavaszi időszakban, a szűkös vakcina ellátási kapacitások idején kifejezetten fontos volt.

A vakcinák magas, vagy igen magas védelmet (69-89%-os) nyújtottak a megfertőződéssel szemben. Ezek az eredmények a korábban közölt nemzetközi eredményekkel korrelálnak, ahol ezek rendelkezésre álltak, s teljesen új információt nyújtanak a nemzetközi tudományos köröknek azon esetekben, amikor ilyen adatok még nem állnak rendelkezésre.

A korrigált adatok alapján a Pfizer-Biontech vakcinával oltott 1.5 millió fős populációban 90.63%-os eredményességet mértünk (96%CI: 89.41%-91.70%). E robusztus adatok alapján azt látjuk tehát, hogy ezen oltással védettek 10-szer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során.

Ugyan ez az eredmény a Modernával vakcinált 223 ezer polgár esetében 93.65% volt (95%CI: 90.51%-95.75%), az Astra-Zeneca oltást kapott 304ezer fő esetében 88.25%-os eredményességet találtunk (95%CI: 78.74%- 93.54%).

Igen magas, 97.52%-os hatásosságot mértünk a Sputnik-V oltás esetében (95%CI: 95.62%- 98.59%), mely azt jelenti, hogy az oltatlanokkal szemben a Sputnik vakcinával oltott 820 ezer magyar állampolgár több, mint 20-szor kisebb eséllyel halt meg a tavasz során, mint oltatlan honfitársaink.

A Sinopharm vakcina is magas eredményességet mutatott, 87.85%-os hatékonysági mutató jóval magasabb az ellenanyagszint-mérésekből várt értékekhez képest (95%CI:86.06%-89.40%).

Fontos kiemelni, hogy az oltások eredményeit önmagukban kell értékelni, mivel a krónikus megbetegedések megoszlása az egyes populációkban eltérő volt, ezek megoszlását nem vizsgálták e tanulmányban. Tehát nem jelenthetjük ki, hogy a Sputnik vakcina volt a leghatásosabb, csupán azt, hogy mind az 5 vizsgált vakcina azt az eredményességet mutatta, amit a nemzetközi irodalom alapján vártunk tőlük.