Szlávik kijelentette, az oltatlanok miatt törhet be a negyedik hullám

Szlávik János kifejtette, hogy az oltásnak nemcsak az az előnye, hogy az illető nem lesz súlyos beteg, nem hal meg, hanem az is, hogy jóval kisebb eséllyel adja tovább a vírust, azaz ennek járványügyi következményei is vannak. Nem az oltottakkal kell foglalkozni a vírusátvitel szempontjából, hanem azokkal, akik nem vették fel az oltást – írta a Magyar Nemzet az infostart.hu cikke alapján.

Ötmillió beoltottnál újabb könnyítések lesznek

A könnyítések következő fázisáról a főorvos elmondta, hogy bár minden ország saját járványügyi hatósága határozza meg, hogy milyen döntéseket hoznak, annyi azonban bizonyos, hogy ötmillió beoltottnál ismét lehet majd könnyíteni.

„Nyilvánvalóan ötmilliónál sem lehet még mindent elengedni, de az ötmillió beoltott és a rendkívül alacsony napi esetszám miatt biztos, hogy lehet majd újabb könnyítéseket tenni”– fejtette ki Szlávik János főorvos az InfoRádió Aréna című műsorában.

Egy esetleges negyedik hullámmal kapcsolatban a főorvos kiemelte, hogy annak kiváltója az oltatlanok nagy száma lehet. Az országnak is jót tesznek az emberek, ha beoltatják magukat.

„Angliára figyel most a világ, ahol még nincs meg a 60 százalékos átoltottság, és felütötte a fejét az indiai mutáns. Ez lesz a példája annak, hogy mi történne más országban, ha beüt egy olyan mutáns, amely új, és sokkal jobban terjed az emberek között, mint a korábbi változat” – hangsúlyozta Szlávik János.

„Az a baj, hogy bármennyire is jól hangzik az, hogy az első oltást követő három héttel már 70–80 százalékos védettség van, ez rendkívül gyorsan csökkenni fog. Ha nem lesz második oltása, akkor nem lesz meg a magas védettsége, igenis megfertőződhet, mert nem úgy védett, mint az, aki kettőt kapott” – fejtette ki a szakember, arra válaszolva, hogy minden országban létező jelenség, hogy sokan csak a védettségi igazolvány miatt veszik fel az első oltást, a másodikra azonban már nem mennek el.

Eddig lehet vírusmutánsokra számítani

Szlávik János szerint addig kell számítani az újabb vírusmutációk felbukkanására, amíg el nem érjük, hogy a Föld 70–80 százaléka átoltott legyen.

„Országon belül meg lehet oldani a hatalmas átoltottságot, de ott vannak azok az országok, ahol még alacsony az átoltottság: Afrika, Dél-Amerika, Ázsia egyes részei. Vígan tud a vírus terjedni, vígan tud a vírus mutálódni” – mutatott rá a főorvos, majd hozzátette: amennyiben ezek a szegény országok is megkapják az újabb és újabb oltásokat, akkor érhető el az a szint, amikor a vírus nem tud tovább terjedni, és nem lesznek nagyobb járványok.

„Lehet, hogy velünk marad, de egy olyan vírus lesz, mint bármely más felső légúti vírus” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy egy oltatlan gyermek veszélyesebb a szülőre nézve, vagy az oltott, de tünetmentes beteg a gyerekre, a szakértő elmondta, hogy a gyerekek jóval kisebb valószínűséggel fertőződnek meg.

A 16–18 éves korosztály oltását azért kellett elkezdeni, mert az ő esetükben a közösségi mozgások segíthetik elő a fertőzés terjedését

A 12–16 éves korosztályban azonban ennél is jóval csekélyebb a fertőzésveszély, közülük azonban a rizikócsoportba tartozókat, mint a cukorbetegeket, a túlsúlyosakat, a szívbetegeket, a tüdőbetegeket – be kell oltani. A főorvos hangsúlyozta, hogy 10–12 éves kor alatt szinte alig fertőződnek meg a gyerekek, amennyiben mégis elkapják a betegséget, nagyrészt tünetmentesek. – A nemrégiben lezajlott izraeli vizsgálat kiderítette, hogy tíz év az a határ, amely alatt a gyermekek nem jelentenek egymásra veszélyt – mondta Szlávik János, aki azt is megjegyezte, hogy nálunk akkor sem fogják elkezdeni a 12 éven aluli korosztály oltását, ha más országok esetleg úgy döntenek.