Megvan, mire költené Karikó Katalin a Nobel-díjjal járó százmilliókat

Világraszóló elismerés és jelentős anyagi plusz a Nobel-díj, melyre sokak szerint idén maximálisan esélyes a vakcina anyja, Karikó Katalin.



Megosztás
Szerző:
Létrehozva: 2021.05.24.
kutató

Az mRNS-vakcinák a magyar biokémikus és amerikai kollégája, Drew Weissman szabadalmára épülnek, az M5 tévécsatorna pünkösdvasárnap vetített Ez itt a kérdés portéműsorában Sipos Szilvia többek közt arról kérdezte Karikó Katalint, ha megkapná a díjat, mire fordítaná az azzal járó pénzjutalmat (9 millió svéd korona, azaz 310 millió forint – a szerkesztő).

Karikó Katalin mindig kutató marad (Fotó: MTI)

„Kutató maradok mindörökké és minden pénzt, amit kapok, azt oktatásra meg a tudományra fogom költeni” – kezdte a biokémikus, majd így folytatta: „A Magyarországon kapott Széchenyi-díjjal járó pénzösszeg felét már a kisújszállási iskolának adtam, hogy a természettudományok oktatására és különböző programokon való részvételre fordítsák, a másik felét pedig a hátrányos helyzetű gyerekeket segítő, Csányi Alapítványnak adtam, mert én is hátrányos helyzetű voltam” – idézi Karikó Katalin szavait a Ripost. Az esetleges Nobel-díjjal járó hatalmas összeg kapcsán sem köntörfalazott, elárulta a terveit. „Olyan cégeket hoznék létre, melyek a messenger-RNS-en alapuló, illetve neurodegeneratív betegségek gyógyításával foglalkoznának. Nem hordok ékszert és ezek után sem fogok. 66 éves vagyok, ilyenkor már nem változik meg az ember, és nem vesz fel drága dolgokat és hobbikat, amikre költhetné a pénzét. Csak a kutatás marad” – mutatott követendő példát Karikó Katalin.

„Nálunk a férjem hozta a legtöbb áldozatot”

Karikó Katalin kutatóbiológus, biokémikus élete Kisújszállásról indult. Egy vályogházban nőtt fel, ahol tévé és hűtő sem volt, volt viszont optimizmus és derű édesapja révén, amelyet örökölt is tőle. Erre a pozitív szemléletmódra és kitartásra szüksége is volt, hiszen az élet sokszor gördített elé akadályt. 1985-ben elbocsátották Szegedről, ezután a philadelphiai Temple Egyetemen sikerült állást szereznie, ám az Amerikai Egyesült Államokban sem volt egyszerű a helyzete, 1988-ban még kitoloncolással is megfenyegették.

„Kaptam egy állásajánlatot egy másik egyetemtől, ám a philadelphiai főnök, mikor ezt megtudta, választás elé állított: vagy itt maradok, vagy megyek haza, sőt még azt is elintézte, hogy visszavonja ajánlatát a Johns Hopkins Egyetem. Nagyon nehéz helyzetben voltam állás nélkül, ráadásul az idézést is megkaptuk a kitoloncolásra, ám ekkor eszembe jutott, hogy vannak ellenlábasai a főnökömnek is, akiknél jelentkeztem és ők felvettek” – mesélte a műsorban. Így tehát három év után otthagyta a philadelphiai labort, és Washingtonba került. 1989-ben tért vissza Philadelphiába, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta kutatásait 2013-ig.

„Mindvégig kitartottam az RNS-kutatás mellett. Mindig hittem abban, hogy embereken segíthet majd az, amin dolgozunk, szerencsére mindig jöttek a kutatásban olyan sikerek, amelyek megerősítették a hitemet„ – árulta el a hosszú évek kitartó kutatásáról Karikó Katalin. Tisztában van azzal is, hogy férje nélkül munkájában nem tudott volna ilyen sikeres lenni. „Nálunk a férjem hozta a legtöbb áldozatot, értem és a lányomért is. Sokszor dolgoztam a laborban késő estig, sőt volt, hogy otthon és a hétvégéken is a kísérleteket terveztem. Ez sok időt igényelt és ő sosem panaszkodott, akkor sem, ha helyettem főzött, vagy ha vele javíttattam a műszereimet” – mesélte, bár a munka részéről is áldozattal járt, főként az a döntés, hogy Németországba utazik.

„Japán kollégámmal családjainkat hátrahagyva elmentünk Németországba, ami nagyon nehéz döntés volt, de úgy éreztem, küldetésünk van, méghozzá az, hogy elérjük, az RNS bekerüljön egy betegbe. Muramatsu két és fél év után hazament, de én maradtam, mert meg akartam várni, hogy legyen legalább egy ember, akinek hasznára válik, amit felfedeztünk” – mesélte arról az időről, amikor 2013-ban japán kollégájával, Hiromi Muramatsuval elhatározták, hogy egy klinikai programmal is rendelkező cégnél folytatják munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán dolgozhatnak.

A 40 perces műsort IDE kattintva tudod megnézni.

Mennyi az annyi?

A Széchenyi-díjjal járó pénzjutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi – a Központi Statisztikai Hivatal által számított – országos szintű nettó nominál átlagkereset ötszöröse, ötvenezer, illetőleg százezer forintra való felkerekítéssel. Ez idén 16 millió forint volt. A Nobel-díj mellé 9 millió svéd koronát kapnak a díjazottak, ez mai árfolyamon mintegy 310 millió forint.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás