Rusvai Miklós: Akik nem oltatják be magukat, előbb-utóbb elkapják a vírust

Rusvai Miklós az Origónak adott interjúban arról is beszélt, két hét elteltével csökkenhet majd az új fertőzöttek száma. Egyrészt a hétfőn bevezetett intézkedések miatt, másrészt az elmúlt hét-tíz napban végrehajtott tömeges oltások is éreztetik már akkor a hatásukat, így az új betegek száma gyorsabban csökkenhet.

Hétfőtől életbe léptek az új szabályok. Mikor látható majd ennek az eredménye – vagyis, mikor kezdhet csökkenni az új fertőzöttek száma?

A most bevezetett korlátozás körülbelül két hét múlva érheti el a hatását. Akkorra várható, hogy csökken majd az új fertőzöttek száma. De mondok egy jó hírt is: ez a két hét lesz az, amikor az elmúlt hét-tíz napban végrehajtott tömeges immunizálások – vagyis az elmúlt napokban beadott oltások – is éreztetik majd a hatásukat. Tehát azt remélem, hogy két hét múlva lesz a csúcs, addig még sajnos lehetnek rosszabb adatok, lehet több új fertőzött. De két hét múlva remélhetőleg csökken a számuk, és sokkal gyorsabb lehet a javulás. Azért, mert az oltások következtében kialakuló immunitás és a szigorúbb korlátozó intézkedések hatása összeadódik.

Eddig több mint egymillió embert oltottak be, és hozzávetőlegesen másfél millió ember esett át a fertőzésen. Ez valamelyest javít a nyájimmunitás kialakulásán?

Ahhoz, hogy kialakuljon az országban a nyájimmunitás, a lakosság 70 százalékának védettnek kell lennie. Most tartunk körülbelül 25 százaléknál. Még 45 százalék szükséges a nyájimmunitás eléréséhez. Az a cél, hogy ez a csaknem négy és félmillió ember az oltás által szerezzen immunitást, és ne fertőzés útján.

Egyre több a fiatal fertőzött. Mi ennek az oka?

Az az oka, hogy az idősotthonok lakóit és a hetven év felettieket nagyrészt már beoltották, tehát immunisak. Jó volt a kormány oltási stratégiája, hogy először az időseket, a kockázati csoportba tartozókat oltották be, ugyanis a halálozási adatok is valamelyest csökkentek az őszi csúcshoz képest. Az adatokból láthatjuk, hogy a lélegeztetőgépen lévők, a frissen fertőzöttek és a kórházban gyógyulók száma mára meghaladta a december eleji értékeket, a halottak száma viszont 20–25 százalékkal kevesebb az őszi hullám csúcsához képest. Mivel az idősek többségében már immunizáltak – vagyis megkapták az oltást –, a vírus kénytelen a fiatalabbak között terjedni, akik még védtelenek, ráadásul kicsit kockázatvállalóbbak. Vagyis: néhányan nem tartják be szigorúan a szabályokat, könnyelműbbek, mert úgy gondolják, talán kevésbé sínylik meg a vírusfertőzés okozta betegséget. A nagy számok törvénye alapján azonban előfordul, hogy a fiatalabbak között is kialakulhat súlyos megbetegedés. A statisztikai számok alapján azt kell mondanunk, hogy ha sok a fiatal fertőzött, előbb-utóbb köztük is több lesz a kórházi ápolásra szoruló beteg, sőt, a halálozás is. Arányaiban persze ez kevesebb, mint az idős korosztály esetében. De ha sok a fiatal fertőzött, az érzékelhető romlást idézhet elő a statisztikai adatokban.

Mindezek ellenére továbbra is hallatják a hangjukat az oltásellenesek. Milyen pszichológiai vagy járványügyi károkat okozhatnak ezek az emberek?

Egyrészt szítják a hangulatot, és – nincs rá jobb szó – bosszantják azokat az embereket, akik bíznak a tudományban és az orvosokban. Ez pszichológiai szempontból okoz károkat. Járványügyi szempontból egyelőre sok vizet nem zavarnak, nem éreztetik a hatásukat, mert egyfelől egyre kevesebben vannak – hiszen szinte mindenkinek a környezetében előfordult már fertőződés, sőt, súlyos betegség is –, másrészt pedig nem az ő tevékenységük miatt nincsenek még elegen beoltva, hanem azért, mert egyelőre nincs annyi vakcina, amennyien be akarják magukat oltatni. Sokkal többen várják a vakcinát, mint ahány oltás egyelőre rendelkezésre áll. Szerencsére – ahogy már említettem –, az oltásellenesek száma folyamatosan fogyatkozik. Akik megmaradnak – őszintén remélem, hogy ez nagyon elenyésző lesz –, ők potyautasként élvezni fogják majd a nyájimmunitás előnyeit.De ez ellen nem tehetünk semmit.

Az azért kijelenthető, hogy aki nem oltatja be magát, előbb-utóbb mindenképpen elkapja a vírust?

Igen. Ha nem az idén, akkor jövőre. Valahogy mindenkinek immunizálódnia kell, akár az oltáson keresztül, akár úgy, hogy megfertőződik. Ha eljön az az idő, amikor mindenkinek rendelkezésre áll majd bármilyen oltás – mondjuk ősszel, vagy télen –, és aki akarja, akármelyik vakcinával beoltathatja magát, akkor az oltáselleneseknek saját felelősségük lesz, ha elkapják a fertőzést, és adott esetben kórházba kerülnek.

Most már a háziorvosok is felírhatják a Favipiravir nevű gyógyszert, ami egy antivirális szer. Hogyan fejti ki hatását ez a készítmény egy fertőzött szervezetben?

Az antivirális szerek egyike sem képes teljesen megszüntetni a vírusfertőzést, de erősen csökkenti a szervezetben termelődő vírusok számát. Jobb hatásfokkal működnek a fertőzés kezdeti szakaszában. A gyógyszer lényegében annak az enzimnek a működését gátolja, amely segíti a vírus szaporodását. Tehát jóval kevésbé tud szaporodni a szervezetben a kórokozó. Így vagy a tünetek lesznek enyhébbek, vagy később jelentkeznek a súlyosabb tünetek, de így az immunrendszernek van ideje kialakítani az ellenanyagot.