Végre kiderült, hogy a BCG-oltás mennyire véd minket a koronavírustól

A szaA Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának csapata Virok Dezső vezetésével nemrég tette közzé kutatásuk eredményeit a BCG-oltás kapcsán: 112 olyan hasonló fehérjerészletet találtak, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni úgynevezett T-sejtes immunválasz működésében, valamint 690 olyan hasonló fehérjeszakaszt is azonosítottak, amelyek a vírussal szembeni ellenanyag-válaszért lehetnek felelősek. Ráadásul az egyik ilyen közös fehérjerészlet a vírus tüskefehérjéjének azon részén helyezkedik el, amelyhez, ha ellenanyag kapcsolódik, akkor semlegesíti a kórokozót.

„Ezt az is magyarázhatja, hogy a BCG-oltásban és a SARS-CoV-2 vírusban olyan hasonló fehérjerészletek találhatók, amelyeket az immunrendszer az oltás után „megtanul” és későbbi SARS-CoV-2 fertőzésnél felismeri és védekezik a vírus ellen. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik” – magyarázta Virok Dezső.

A BCG-oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki. Ezt a vakcinát 1954-től Magyarországon is kötelezően alkalmazzák. A szakirodalomban közismert, hogy a BCG-oltás más, például különböző légúti fertőzések-ellenfertőzések ellen is véd. Az oltás e védő szerepét a koronavírus-fertőzés esetében is felvetették. Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették vagy be sem vezették – mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban –, a járvány drámai mértékben követelt áldozatokat. Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága.