Az oltásra szükség van, de nem mindegy, ki, melyiket kapja

Szlávik János kifejtette, hogy az oltások különbözőek, eltérhetnek például abban is, hogy melyiket kinek nem ajánlott beadni. Van, amelyiket a legidősebbeknek, és van, amelyiket krónikus betegségek esetén nem javasolják. A gyártók rendszerint elegendő tapasztalat híján, óvatosságból javasolnak ilyen korlátozásokat, és nem azért, mert a vakcinák veszélyesek lennének - tette hozzá.

A főorvos szerint az oltóanyagok a mutáns vírusok ellen is védenek, legfeljebb kicsit alacsonyabb hatásfokkal. A védelemre szükség is van, hiszen a kórházban fekvők száma valószínűleg a gyorsabban terjedő vírusvariációk miatt nem csökken. Aki meggyógyul, 3 hónap múlva kaphat oltást, de a betegségen átesők szervezete legalább fél évig védett a vírussal szemben. Az ismételt megbetegedés ritka, és még ritkább, hogy a második fertőzés következményei súlyosabbak legyenek az elsőnél - mondta a szakember.

Szlávik János abban bízik, hogy a következő hetekben egyre többen akarnak majd oltást kapni. A védekezés azért is fontos, mert a gyógyult betegek olykor hónapokig panaszkodnak gyengeségre, fejfájásra, alvászavarokra, mellkasi nyomásra, ám a vakcinák ezektől is védenek - hangsúlyozta.