Ez már biztos, a koronavírus velünk marad! Mutatjuk miért

A SARS CoV-2 néven ismert koronavírus nem úgy tűnik el, mint a 2002-2004-es járványt okozó „kistestvére”, a SARS CoV-1.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2020.12.18.
vakcina

A hamisnak vélt reményeket Kemenesi Gábor virológus és Rusvai Miklós állatorvos-virológus arra alapozza, hogy vadállatokban is kimutatták az új koronavírust. Mind a két szakember azt mondta: azon múlik a járvány vége, mennyien oltatják be magukat.

...a SARS-CoV-2 vírus hosszú távon velünk marad. Vadállatok körében is kimutatták, ami nem meglepő, hiszen az emberiség teljes kiterjedésében érintett, csupán idő kérdése volt, hogy a velünk szorosan érintkező fogékony állatokon kívül (állatkerti macskafélék, nyércfarmok) a természetben is felüsse a fejét. A természet szerteágazó hálózatot alkot, ennek immáron része az újonnan megjelent koronavírus is, jó eséllyel talál majd utat más élőlényekbe...” - hívta fel a figyelmet Kemenesi Gábor virológus a Facebook-oldalán.

 

A Ripost megkérdezte Rusvai Miklós állatorvos-virológust, aki alátámasztotta a tényeket és azt mondta: ezzel teljes bizonyosságot nyert, hogy velünk marad a SARS CoV2, és annak mutációi is.

„Számos állatfaj fogékony a vírusra, a nagymacskafélék, medvefélék, vadászgörények, nyércek, de a háziállatok is. Érdekes viszont, hogy a sertés nem, pedig próbálták nagy dózissal megfertőzni. Pontosan nem tudjuk, hogy melyik faj miért fogékony a SARS CoV 2-re. A válasz valószínűleg abban áll, hogy a vírusnak sikerül-e úgy mutálódnia, hogy a túlélése érdekében újabb és újabb fajok sejtjeihez képes kapcsolódni. A SARS CoV-2 is hihetetlenül változékony, mint a vírusok általában, akár nagyon rövid idő alatt képes alkalmazkodni a környezetéhez” - magyarázta a lapnak a szakember.

Hangsúlyozta: mostanra már biztos, hogy ez a vírus nem fog úgy eltűnni, mint a korábbi kistestvére, a SARS-CoV-1.

Ahhoz, hogy a nyájimmunitás természetes módon kialakuljon, még nagyon sok embernek kellene meghalnia. Az egyetlen megoldás ennek elkerülésére a védőoltás széleskörű alkalmazása.

Ugyanezen a véleményen van Kemenesi Gábor is: A vakcinák megoldást nyújtanak, hogy kezelhetővé tegyük a vírus jelenlétéből fakadó krízishelyzetet, az eddigi adatok azt mutatják ugyanis, hogy a vakcina képes lesz megvédeni a súlyos megbetegedéstől, a kórházak telítődésétől, ami miatt most a társadalom működése felfordult - írta.

4 millió magyarnak kéne beoltatnia magát a nyájimmunitáshoz

Rusvai Miklós úgy becsüli, hogy hazánkban eddig a lakosság 15 százaléka eshetett át a fertőzésen. A teljes nyájimmunitáshoz még legalább 40 százaléknak, azaz körülbelül négymillió embernek kellene beoltatnia magát.

Ez nagyon fontos lenne! Érthető, hogy nem teszik kötelezővé, de emberéletek múlhatnak azon, megértik-e ezt elegen. Ráadásul a nyájimmunitás eléréséhez idő kell: ha januárban elkezdik oltani az embereket, akkor nagyjából áprilisra rendeződhet a helyzet” - vélekedik a szakember.









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás