Elképesztő: ezt hozta haza a Földre a Hajabusza-2 űrszonda kapszulája

A kapszulában érkezett minták vizsgálata fogja igazolni, hogy azok a Ryugu aszteroidáról származnak. Az űrhivatal szakértői korábban arról beszéltek, hogy ha a minták ugyanolyan feketék, mint a Ryugu talaja, akkor szinte biztos, hogy az aszteroidáról valók. Ha sikerül megerősíteni, hogy a kapszulában a Ryuguról való minták érkeztek a Földre, az bizonyítja a misszió sikerét.

A Földről 2014-ben útnak indult űrszonda sok millió kilométer megtétele után tavaly kétszer is leszállt az aszteroidára. A misszió célja a mintagyűjtés volt: az űrszikla felszín alatti kőzetéből úgy tudott mintát venni, hogy fémlövedékkel egy apró mesterséges krátert ütött a talajban. A küldetés vezetői úgy vélték, hogy a mintagyűjtés sikeres lehetett, mert meg tudták figyelni a repülő port és törmeléket a kráter keletkezése nyomán.

A minták egy kapszulában, lezárt fémkonténerben érkeztek vissza a Földre, a bolygó mellett elhaladó Hajabusza-2 december 6-án dobta le a kapszulát Ausztrália egy sivatagos területe fölött.

A megtalált kapszula két nappal később érkezett meg Japánba, ahol különleges feltételek között, vákumban nyitották fel, hogy elkerüljék a potenciális fertőzést.

Fénymikroszkóp segítségével az űrügynökség hat hónapig elemzi a minták méretét, színét és más jellemzőit.

A tartályból gázmintát is gyűjtöttek, ezt első körben még Ausztráliában elemezték a múlt héten, és úgy vélik, hogy az szintén az aszteroidáról származik.

A Hajabusza-2 űrszonda több mint egy évet töltött a Ryugu vizsgálatával, mielőtt visszaindult volna a Földhöz. Ahogy megközelítette bolygónkat, 220 ezer kilométeres magasságban a kapszula sikeresen levált az űrszondáról. Ezután az űrszonda új irányt vett: útnak indul egy másik, a Földhöz közeledő, 1998KY26 jelű aszteroidához, amelyet a tervek szerint tíz év múlva ér el.

A kutatókat elsősorban a Ryugu felszíne alól származó minták érdeklik, mert ezeket nem érték az űrből érkező sugárzás és egyéb környezeti tényezők hatásai.

A Ryugu egy C-típusú aszteroida, amelyről a szakemberek úgy vélik, hogy a Naprendszer hajnalán, mintegy 4,6 milliárd éve képződhetett, így olyan szerves anyagokat tartalmazhat, amelyek a földi élet kialakulásához is hozzájárultak, tehát információkkal szolgálhat az élet keletkezéséről.