Hullan Zsuzsa: Nagyon fogom szeretni az unokáimat, az biztos

Hullan Zsuzsa őszintén mesélt a múltjáról, a karrierjéről és a családjáról a Hot! magazinnak.

Hot!: Amikor kerestelek, azt mondtad, édesanyáddal kell vizsgálatokra menned. Jól van a mamád?

Hullan Zsuzsa: A hó miatt elmaradtak a vizsgálatok. Nem tudtam lemenni Bodajkra. Édesanyám 83 éves, és hála istennek, jól van. Van egy kis kertje, amiben mindent megtermel. Rendkívül mozgékony, kirándul a barátnőivel. 71 évesen kezdett el festeni, csodás műveket alkot, volt már kiállítása Székesfehérváron és Budapesten is. Ha meglátogatom, lecsapok az új képekre. És a lányaimnak is van tőle néhány festményük. Köt, horgol különleges darabokat. Olyan, mint a főnixmadár, mindig feltámad. Reméljük, így is marad: nagyon sok dolga van még az életben.

Hot!: A lányoknak is szoros a kapcsolatuk a nagymamával?

Hullan Zsuzsa: A három generációnak – anyukámnak, nekem és a két lányomnak – olyan szoros a szövetsége, ami ritkaság. A lá­nyaim azt mondják, hogy a nagyi mindig fején találja a szöget. A sok tapasztalat teszi. Tud a fiatalok fejével gondolkodni, nincs semmiféle generációs különbség.

Hullan Zsuzsa gyermekeivel jó kapcsolatot ápol

Hot!: Mennyi idősek most a gyerekeid?

Hullan Zsuzsa: Anna 34 lesz, az ELTE-re járt, de érdekelte a matematika, és nem akarta kihasználatlanul hagyni a tudását, és elvégezte a Műegyetem villamosmérnöki karát is. De megmaradt a művészi vénája, nála van átjárás a két világ között. Vera 29 éves, a Metropolitan Egyetemen diplomázott vizuális kultúrából, kortárs művészettel foglalkozik kurátorként, az én fotókiállításaimnak is ő a kurátora. Fantasztikus gyerekeim vannak! Nekem ők a mindeneim. Amikor férjhez mentem, én repültem ki a fészekből, ők ott maradtak a lakásban. Ahogy cseperedtek, azt mondták: ahhoz, hogy jó testvérek maradjanak, külön kell költözniük. Így is lett, és remek a kapcsolatuk.

Hot!: Várod az unokát?

Hullan Zsuzsa: Egy-két éve feltették a kérdést, mit gondolok erről. Nem szólok bele az életükbe. 

 De nem attól nyerne értelmet az életem, ha nagymama lennék, ugyanis nem unatkozom, rengeteg dologgal foglalkozom.

Hot!: A Vígszínházban megkaptad A kiscsillag is csillag díjat. Amikor elvégezted a főiskolát, gondoltad volna, hogy kiscsillag leszel? Annak készültél?

Hullan Zsuzsa: Senki nem készül kiscsillagnak; aki nem úgy jön ki a főiskoláról, hogy „Ide nekem az oroszlánt is!”, annak nem is kellett volna elvégeznie. Szerettem, amit ott tanultam, szerettem színésznek lenni, szerettem a színházat, a színpad porát, azt, amikor csönd vagy harsány nevetés van a nézőtéren. Jó a kollégákkal együtt dolgozni, gondolkodni, megfejteni jellemeket, megmutatni az életüket. Még mindig szeretem mindezt. De úgy érzem magam, mint egy jó autó, amit a garázsban tartanak.

Hullan Zsuzsa Barátok köztben lévő gyerekeire is büszke

Hot!: Több vidéki színházban is játszottál. Hol érezted igazán jól magad?

Hullan Zsuzsa: Pécsett voltam először színházban és színpadon. Tizenkét éves voltam, éppen a korhatáron, amikor édesanyám elvitt felvételizni a balettintézetbe. Nem vettek fel. Akkor elmentünk Pécsre, a művészeti középiskolába. A második évfolyam voltunk, Eck Imre és a Pécsi Balett tagjai tanítottak. Magányos kislány voltam, távol az otthonomtól. Nem buliztam – inkább olvastam, színházba meg moziba jártam. Pécsett voltam először szerelmes, két és fél évig tartó, nagyon szép szerelem volt. Ma is nagy szeretettel gondolunk egymásra az akkori társammal. És Pécsett ért egy súlyos baleset: egy vizsgán bokaszalag-szakadásom lett. Amíg az osz­tály­tár­sai­mat megnézték és szerződtették a színigazgatók, én kórházban voltam, majd hónapokig gipszben bicegtem. Mehettem volna Kaposvárra – mert Eck Imre elintézte –, ahol akkor indult az azóta legendává lett időszak. Nem volt egyszerű nemet mondani, viszont úgy éreztem, hogy nekem ott nem lenne jó. Inkább elmentem Kecskemétre az óvónőképzőbe tanulni.

Hot!: Hogy kerültél innen a Színművészetire?

Hullan Zsuzsa: A főiskolának volt egy legendássá vált színjátszóköre, és a tanáraim is mondogatták, hogy nekem a színpadon a helyem. Ötször jelentkeztem a Színművészetire. Elsőre eljutottam a harmadik rostáig, de a következő években – pechemre – mindig Simon Zsuzsa volt az első fordulón, és mindig el is küldött. Amikor nem volt benne a felvételi bizottságban, továbbjutottam, és fel is vettek.

Hot!: Játszottad Júliát, Shakespeare-főszerepeket, voltál Tóth Manci és Süni – mégis a Barátok köztből ismernek leginkább. Emlékeznek rád?

Hullan Zsuzsa: Igen, pedig annak már húsz éve. Mégis nemegyszer előfordul, hogy megkérdezik, hogy ugye, én vagyok az. Örülök a két sorozatbeli gyerekem sikereinek: Gyetván Csaba is, Kiss Ramóna is tévés karriert ért el, jók abban, amit csinálnak.

Hot!: Hogy érzed magad?

Hullan Zsuzsa: A színházban a legjobb epizódszereplőnek járó díjat kaptam a Csodában Bíborka megformálásáért, amit az ősbemutatón Törőcsik Mari játszott. A színházon kívül is rengeteg minden érdekel, sok mindennel foglalkozom. A pedagógiai tanulmányaim sem vesztek kárba, felelevenítettem őket, tanultam még hozzá jó néhány dolgot, és pár éve önismeretet, kommunikációt tanítok, work­sho­po­kat tartok. Folyamatosan képzem magam. És ott van a fotózás, ami olyan, mint egy álom. Három éve a Sajtófotó pályázaton első díjat kaptam, tavaly egy rangos versenyen a hónap képévé választották az egyik fotómat, és a Magyarország 365 pályázaton kultúra kategóriában második helyezett és egyben a legjobb női fotós lettem. Az idén több fotópályázatra készülök itthon és külföldön is. Egyszóval szuperül érzem magam.