Ledő Mónika napi 80-90 pálinka mellett is józan marad

Aki ért az italhoz, az bizonyára szereti is – gondolhatnánk. Ám Ledő Mónika okleveles pálinkabíró korábban sem vitte túlzásba az iszogatást.

„Sosem bírtam az alkoholt, két pohárnál többet semmiből nem ittam. Úgy jól éreztem magam, a szervezetem nem tolerált többet. Manapság sem fogyasztok sokat, jellemzően társaságban pár pohárral, és azt is megválogatom, hogy mit. De én nem ledöntöm, hanem szaglászom, kóstolgatom; egy-egy pohár pálinka előzetes analízise akár 10-15 percig is eltart, így lényegesen hosszabb idő alatt fogy el, mint másnál” – kezdte a Hot! magazinnak Mónika, akinek azért nem megy a társasági élete rovására a sok vizsgálódás. „Nem rontok el bulit a szakértelmemmel. Ha a házgazda pálinkájába hiba csúszott, inkább csendben maradok” – mosolygott a szakember.

A pálinkabírálat neki csak egy drága hobbi

2012-ben kezdődött a pálinkás karrierje, amikor elindult az egyik budapesti egyetem pálinkamester szakmérnök-szaktanácsadó képzése.

„Az volt az elképzelésem, hogy majd én is pálinkát főzök. De hamar felismertem a korlátaimat, mivel Budapesten, a belvárosban élek, nem vidéken. Viszont továbbra is volt egy olyan megérzésem, hogy jó lesz ezzel foglalkoznom.”

A családja annak ellenére is támogatta az elképzelését, hogy ők maguk sem fogyasztanak túl sok alkoholt.

„A bátyámat például nem lehet rávenni, hogy igyon. Megszagolja, elmondja, hogy jó az illata, de ennyi” – mesélte.

Önmagában a pálinkabírálathoz nem szükséges szakirányú alapvégzettség, csak egy minősített pálinkabírálói tanfolyam elvégzése, így a bírálók között például ügyvédek, marketingesek, mérnökök is megtalálhatók. Ez ugyanis inkább csak másodállásnak alkalmas.

„Az alapvégzettségem élelmiszermérnök, a hétköznapokban ebben is dolgozom. Amikor kiadtam az első könyvemet, akkor volt ehhez kapcsolódóan bevételem, de egyébként szerelemből csinálom” – mesélte Mónika.

„A szervezetem is hozzászokott”

Sokan vannak ezzel így, és egyáltalán nem csak fér­fiak! Ám a két nem között markáns különbségek fedezhetők fel ebben a tekintetben is.

„A nők szaglása jobb, mint a férfiaké. Az, hogy a férfias szakma hogyan fogad be, már hullámzó. A nők előnye ebben a szakmában a kommunikáció: én történetet mesélek a pálinkáról, a fiúk röviden lezárják azzal, hogy »Tiszta, szép, húsz pont, aranyérem«” – fejtette ki Mónika. 

Bár a pálinkaversenyek vidáman telnek, ennek semmi köze a fogyasztáshoz.

„A kortyok mikrorészét nyelem le, hogy a garatérzetet is teszteljem. Egy nap akár 80-90 pálinkát is megkóstolok, így fontos a vízfogyasztás és a kenyér meg a sajt fogyasztása, de pihenni is kell a bírálat közben. Az elmúlt 10 évben megtanultam figyelni a testem jelzéseit, és a szervezetem is hozzászokott a megnövelt alkoholbevitelhez.”