Kulcsár Edina: „Mindenki azt hiszi, hogy a saját helyzete a legnehezebb!”

Mindenki azt hiszi, hogy a saját helyzete a legnehezebb. Alapvetően szerintem (valahol) ebben mindenkinek igaza is van, hiszen azt mondják, hogy Isten csak annyi terhet ad, amennyit el is bírunk, így mindenkinek a saját terhe a legnehezebb. Meg egyébként is, honnan tudnánk, hogy milyen terhei vannak a másiknak? Hiszen az esetek többségében mindenki csak a jót meri mutatni és a jóról beszél. Ha pedig éppen valaki megosztja másokkal a lelki problémáit, vívódásait, akkor meg «ugye» panaszkodik az adott illető. Pedig csak vannak olyanok, akik meg merik mutatni a másik oldalt is. A nehezebbiket! Ami szintén az élet velejárója

Én kifejezetten szeretem, ha valaki megnyílik és mer beszélni a nehézségekről. Szerintem ez mindenkinek csak az előnyére válhat, ha jól kezeli. Aki megosztja a történetét, meglátásait, tapasztalatait, annak azért lesz jobb, mert ezzel könnyíthet a lelkén és még sorstársakra is találhat, általa pedig támogatást is kaphat, ami sokszor nagyon sokat segít. Hiába nevezzük nehézségeknek vagy éppen problémáknak, amikkel olykor nap mint nap meg kell küzdenünk, ezek által fejlődünk és lesz lehetőségünk, hogy jobbak legyünk. Nem másoknál... Hanem magunknál. Én már egy ideje csak hálát érzek, ha egy olyan dolgot sodor az élet az utamba, amitől hirtelen félek egy picit, mert tudom, hogy valahogy úgyis megoldom. Ha pedig éppen valami nagyon nem megy, vagy nagyon nem akar összejönni, azt betudom annak, hogy azért nem működik, mert az élet valami sokkal jobbat tartogat nekem. Ezerszer jobb így élni, mint folyamatosan szorongani és stresszelni azon, hogy«Mi lesz HA…» Higgyétek el, kivétel nélkül MINDENKINEK vannak problémái! Ne bántsátok a másikat! Én azt mondom, vagy jót, vagy semmit!