Hevesi Kriszta Balira szervezett egy női újjászületés tábort, ahol az élménygyűjtés mellet olyan sebekkel dolgoztak a résztvevőknél, amelyek közül néhánnyal korábban ő maga is megküzdött.
Hevesi Kriszta Balira utazott és csodásan érezte magát, ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint saját Instagram-oldala, ahol napról napra izgalmas fotókkal bombázza követőit varázslatos utazásáról. Cikkünkben utánajárunk, hogy mi a pontos oka annak, hogy a szexuálpszichológus elhagyta az országot, és hogyan érezte magát, míg távol volt.
Megtudtuk, hogy Kriszta utazása a lelki feltöltődésről és az újjászületésről szólt egy női tábor keretében, amit „női újjászületés” csoportnak neveztek el. A szexuálpszichológus mentorként vett részt a programsorozatban, ahol életmódbeli, párkapcsolati és szexuális tanácsadást, illetve megváltozott szemléletmódot adott mindazoknak, akik részt vettek a programon. Kriszta egy klinikai szakpszichológussal és egy testtudatosság trénerrel karöltve vezette a nagy népszerűségnek örvendő programsorozatot, immáron harmadik alkalommal.
Tisztítóceremónián is részt vettünk, és mint Julia Roberts az Ízek, imák, szerelmek című filmben, meglátogattunk egy gyógyítót is. Búvárkodtunk, »földtől az égig érő« hintán kerültünk összhangba a természettel, teknősökkel úsztunk és egy igazi víz alatti szoborcsoport világba merültünk le Gili Meno szigetén.
A szexuálpszichológus tisztázta, hogy bár most már mentorként vett részt a testi és lelki megújulást ígérő utazáson az Istenek szigetén, korábban ő maga is megküzdött azokkal a problémákkal, mint amelyekkel esetenként női klienseinél is találkozik.
Ismerem azokat a pszichés terheket, amiket a nők rendszerint cipelnek: legyen szó a saját testtel való elégedetlenségről, mai világunk túlzott teljesítményelvárásairól vagy az egymásnak ellentmondó szerepekről. Én egy túlsúlyos kislány voltam, rengeteget bántottak miatta, a szüleim azért is írattak be balettra, hogy lefogyjak. Problémám volt akkoriban a saját testem elfogadásával. Megéltem ezeket a gúnyolódásokat, s tudom, mennyire beleégnek a lelkünkbe a testünkre tett negatív megjegyzések
– kezdett bele a visszaemlékezésébe Kriszta, aki azt sem tagadta, hogy szülei fiút vártak helyette. Most saját tapasztalatain keresztül mutatja meg másoknak, hogyan kell a múlt sebeit feldolgozni.
Az embernek rossz érzés, hogy a születésével úgymond »csalódást«okozott a szüleinek... A szüleim persze utána nem győzték hangsúlyozni, mennyire örülnek neki, hogy lány lettem, de a tüske mégis sokáig bennem maradt. Nem tagadom, én is nehezen birkóztam meg ezzel a tudattal.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre