Tóth Andi megható verset írt magáról - megható sorok jönnek

Többször írtunk arról, hogy a csinos énekesnő számára a zenélés olyan, mint a levegő, és úgy tűnik, nem is tudja elengedni ezt a szenvedélyét, ismét zenél. Az utóbbi hónapok sem teltek „eseménymentesen” a Dancing with the Stars második évadának győztese életében. Tóth Andi nem sokat pihent, színésznőként sorozatokban vállalt szerepet, és a napokban divattervezőként is debütált.

Az énekesnő most egy újabb tehetségéről rántotta le a leplet: verset írt, amiről a Bors számolt be. A gyönyörű művésznő soraiból kiderül, hogy csak megértésre vágyik, amit korábban is többször elmondott már.

„Homályos szemeim alatt a bőr lustán biggyed az állam felé,

Azt hiszi nem veszem észre. Milyen merész.

A pólómon meg ott szundítanak az új takaróról átvándorolt szöszök,

„Most aztán elszökök!” Mondják.

Nem is sejtik, hogy a nem kívánt vendéget mindig elzavarják.

Ahogy figyelem az ajkaim közül távozó füstöt,

azon töprengek, mivel díszítsem ma a testem?

Varratni megyek. Óvtak ettől, de én pont ezt kerestem.

Egy fájdalmas kijáratot, ahol mindenről megfeledkezem.

Arról, hogy ki vagyok, hogy te kinek látsz,

Hogy holnap már arra vársz

Hogy lásd az új művészetet a tisztátalan testemen.

Ez csak bőr. A tetoválást látod rajta, neked az a feltűnő.

Az elkeseredett, túl korai ráncokat,

fehéredő hajszálaimat és a túl sok csomaggal teli táskáimat a szemem alatt elkerülöd.

Mind fehér zászlót tartanak a magasba. Együtt harcolják végig a háborúkat, nincsenek haragban,

Csak rám mérgesek. Én pedig a világra” – írta ki magából legmélyebb, elkeseredett gondolatait Andi.