Ekkor vesznek végső búcsút Jankovics Marcelltől

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, az MMA tiszteletbeli elnöke május 29-én, életének 80. évében hunyt el. Temetése a Katolikus Egyház szertartása szerint történik.

Jankovics Marcell népszerűségét animációs filmjei mellett közösségépítő, pozitív lelkiségének köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége. Vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató, reneszánsz műveltségű gondolkodó volt.

A nemzet művésze tavaly, a járvány közepén még fogadta otthonában a Metropol újságíróját.

A hetvenes években a Kisképzőben, majd 1981-től az Iparművészeti Főiskolán tanított animációt. 1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja, két évvel később a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatója lett. Volt a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának, illetve a Magyar Művelődési Társaság elnöke is.

Első egészestés rajzfilmje, a János vitéz 1973-ban készült el, majd 1981-ben mutatták be a másodikat, a Fehérlófiát. 1975-ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című filmjét, Küzdők című alkotása elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját 1977-ben. Ebben az évben kezdte el a Magyar népmesék sorozatot, amelyet forgatókönyvíróként, rendezőként, tervezőként 2002-ig gondozott. Az ember tragédiája című Madách-mű rajzfilmváltozatáért (2011) a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját kapta meg 2012-ben. A 160 perces rajzfilm 23 évig készült, minden színt más stílusban rajzoltak meg.

Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.