Dobó Kata: A kudarcok és a padlóról való felállás megerősítenek

Dobó Kata a Hot! magazinnak adott exkluzív interjút.

Hogyan kell elképzelni egy átlagos napod?

Iskolaidőben hatkor kelek és éjfélkor fekszem, ősztől nyárig. Szeretek aludni, de azt vagy hétvégén pótolom, vagy amikor nincs velem Szofi. Most lett vége a sulinak, az utolsó hetekben nagy volt a hajtás, rengeteg dolgozatot írtak. A lányom már harmadikos, egyre komolyabb az iskola – szerencsére szereti. Az is elképesztő, hogy a gyerekek milyen könnyedén veszik az akadályokat: az online oktatást is jól bírta. Nekem meg az volt a szerencsém, hogy nem irodai munkát végzek reggeltől estig, ezért nem is éltük meg rosszul a bezártságot. Az édesapjával heti váltásban neveljük.

Kezdetektől így volt?

Két és fél éves kora óta, amikor szétmentünk az apukájával, azóta ez vált be. Szofi kiegyensúlyozott, van két családja, mindenhol szeretik, ő is szeret mindenkit. Nagyon észnél kell lenni, amikor az embernek van egy gyereke. Az már nem róla és az ő kis harcairól szól. Ki kellett alakítanunk egy jól működő kapcsolatot.

Sok kisgyermekes anyuka nem merne meghozni egy ilyen döntést. Neked hogy sikerült?

Csak azt tudom mondani, hogy ha azt érzem, hogy jobb egyedül, akkor meglépem. Akkor nem szabad a jövőn gondolkodni. Általában így szoktam döntéseket hozni. Ha már huzamosabb ideig nem érzem jól magam a bőrömben, változtatnom kell. Amikor az ember már nem szereti azt az embert, akivé vált valaki mellett, az már nem jó. Én így csinálom, és közben azokat a nőket csodálom, akiknek sikerül végigcsinálni egy házasságot. Lehet, hogy nem vagyok elég kompromisszumkész, vagy csak egyszerűen nem találkoztam még azzal, aki igazán passzol hozzám.

Jackie Kennedynek sem volt könnyű élete. Miért az ő bőrébe bújtál?

Szeretem az erős nőket, nagyon inspirálnak. Érdekel az amerikai történelem azon időszaka, amiben élt. Legfiatalabb first ladyként stílusos volt, és bár irigyeljük az életét, nem is tudjuk, mennyi mindent kellett eltűrnie; nemcsak a férje kilengéseit, de az elnöki közeg is elviselhetetlen teher lehetett. Me­ghan Markle-t is meg tudom érteni, hogy nem kért a korlátokból. Nagyon fontosnak tartom a döntés szabadságát, jó érzéssel tölt el, hogy önfenntartó vagyok, és sikerült megteremtenem magamnak azt, amire szükségem van.

Mióta törekszel az önállóságra?

Nem voltunk egy gazdag család, így ha ruhát akartam vásárolni, dolgoznom kellett. Tizenkilenc éves koromtól saját fizetésem volt. Mára már kialakult egy egzisztenciám, aminél több nem kell. Volt olyan időszak, amikor volt több, de nem voltam tőle boldogabb.

Arra az időszakra gondolsz, amikor Andy Vajnával Amerikában éltetek?

Igen, Andy idején extrém jólét vett körül minket. Ennek ellenére én döntöttem úgy, hogy hazajövök. Andynek nem esett jól, hogy kiléptem a kapcsolatból, de az élete utolsó jó pár évében nagyon jóba lettünk.

Mindig is önbizalomhiánnyal küzdöttél, Andy viszont nagyon hitt benned.

Próbálta erősíteni az önbizalmamat. Ő magáról tudta, hogy mennyit ér, miben ügyes, rengeteg mindent tett le az asztalra. Tinilányként még azt sem tudtam, ki vagyok; azóta megtapasztaltam, hogy a kudarcok és a padlóról való felállás megerősítenek.

Most erős nőnek érzed magad?

Abszolút! Annak kell lennem. Szeretem a munkámat, három éve már rendezőként is dolgozom. Szerencsés vagyok: még soha életemben nem keltem fel úgy, hogy „ma is dolgozni kell mennem”. Jó lenne, ha Szofi is valami ilyesmit találna – azt hiszem, ez a boldogság kulcsa. A minap is készített az iPadjén egy kis filmet – a barátnőjével veszik fel, megvágják, teljesen egyedül. Kérdeztem is tőle, hogy szeretne-e ezzel foglalkozni. Azt mondta: „Nem, anya. Ez csak hobbi!” Mondtam, hogy anya is hobbiból csinálja. „Igen, de te pénzt is kapsz érte!” – vágta rá. Mondtam neki, hogy „Na látod, ez itt a titok! Olyan hobbit kell találni, amiért pénzt kapsz, akkor egy pillanatig se fogsz dolgozni!” Láttam, hogy elgondolkodott rajta.

„A magánéletemben még nem sikerült megfejtenem a siker titkát”

Akkor te már az egyik alapvető életbölcsességet át is adtad a lányodnak!

Ezt talán igen, de a magánéletemben még nem sikerült megfejtenem a siker titkát. Annyit már megtanultam, hogy csak olyan kapcsolatba szabad belemenni, amikor úgy érzed, hogy az jobb, mint egyedül. Most jobb egyedül.

Férjhez mennél újra?

Nem tudom, hogy ez jelenti-e a kiteljesedést. Fene tudja… Sosem láttam magam fehér ruhában. Az esküvő sosem a párról szól. Én még nem voltam jó esküvőn. Az viszont izgalmas lehet, ha valakivel egy olyan lélekközösség alakul ki, hogy azt tudom mondani: ő a férjem. Nem mondom, hogy soha nem fog előfordulni, hiszen az idő múlásával természetesen megfordulnak az ember fejében olyan gondolatok, hogy mi lesz később, nem szeretnék egyedül maradni stb. Természetesen jó lenne megosztani valakivel az életemet, akivel együtt jó csapatot alkotunk.

Dobó Kata a csütörtöki Hot! magazinnak beszél arról is, hogy szerinte milyen egy jó kapcsolat. De azt is elárulta a lapnak, hogy hol tud ismerkedni.