„A temetés még nehezebb lesz” – Dárdai Pál könnyezett a nyomasztó meccsen

Érthetően nyomasztó volt a hangulat a Hertha BSC vasárnapi meccsén. A pályán az esélyesebb Fortuna Düsseldorf volt az ellenfél, de ezúttal kivételesen volt fontosabb dolog is a futballnál és a 2-2-es végeredménynél. A múlt kedden, 43 évesen elhunyt klubelnök, Kay Bernstein emléke előtt tisztelegtek. Az egész egyesületet sokkoló tragédia rányomta a bélyegét Dárdai Pál játékosaira és a közel 43 ezer néző hangulatára is.

A magyar vezetőedző a sok megható elemmel kísért meccs utáni sajtótájékoztatóján igyekezett elválasztani a játékot és a szomorú körítést, de nem tagadta: a történtek mindegyiküket mélyen érintették. Dárdai kivételesen feketébe öltözve, könnyes szemmel állt a kispad előtt, amíg a két csapat felsorakozott a kezdőkörnél, és Bernstein emléke előtt tisztelegve egy percnyi némaság telepedett az Olimpiai Stadionra.

– Hálás vagyok neki, ezért marad ő halhatatlan: Kay olyan személyiség volt, aki mindannyiunkat megérintett. Olyan ember, aki mindig, mindenkit egyenrangúan kezelt. Elérhető volt, velünk élt. Soha nem azt nézte, mi a jó neki, hanem csakis azt, hogy mi a jó a Hertha BSC-nek. A fiúk nagyon szépen küzdöttek és nem hagyták magukat. Az is nagyszerű volt, ahogy a közönség viselkedett, beleértve a düsseldorfiakat is

– mondta a magyar edző.

Dárdai annak idején az egyik kedvenc focistája volt a vezérszurkoló Bernsteinnek, aki, miután megválasztották az anyagi és szakmai csőd szélére került Hertha élére, tavaly tavasszal a magyar szakembert kérte föl a csapat teljes átformálására. Éppen a közelmúltban, a spanyolországi edzőtáborban beszélgetve kerültek igazán közel egymáshoz emberileg.

Már csak ezért is, a tragédia óta eltelt napokban hiába beszélgettek sokat csapatostul és egyénileg is, hiába segítették pszichológusok a gyász feldolgozását, Dárdaiéknak mégis letaglózó volt szembesülniük a stadion csöndjével, a közülük való elnöktől búcsúzó szurkolók hangulatával.

– Az első benyomás, amikor kimész a pályára és érzed ezt a csöndet és gyászt, nagyon megterhelő. Azt hiszem, a temetés még nagyon nehéz lesz, utána talán felszabadul az emberben valami. De addig itt lesz ez a hangulat.

– utalt arra Dárdai Pál, hogy a megható pillanatokban láthatóan ő is elérzékenyült.