Az Index nyilvánosságra hozta a Tisza-adó teljes tervezetét

Mint ismeretes az Index birtokába került a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete, amely  a magyar emberek  brutális megadóztatásának részletes programját tartalmazza.

Magyar Péter minden erejével tagadni próbál, a Tisza Párt szerint az adóemelés programja nem létezik. Az Index éppen ezért döntött, a teljes programot nyilvánosságra hozza - írja a Ripost.

 Az információik szerint Dálnoki Áron vezetésével és mások mellett Lengyel László és Felcsuti Péter részvételével  kidolgozott tanulmányokat az Index két cikkben ismertette.

Az első cikkükben egyebek mellett arról írtak, hogy 

• a dokumentum a jelenlegi közteherviselési rendszer teljes átírását javasolja: jelentős adó- és járulékemelésekkel teremtene elő évente 1300 milliárd forint többletbevételt.
• A progresszív SZJA-kulcsok bevezetése, a családi kedvezmények megvágása és a vagyonadó bevezetése széles társadalmi rétegek nettó jövedelmét csökkentené.
• A vagyonokra, a tőkejövedelmekre, a vállalkozásokra és a fogyasztási cikkekre kivetett új terhek új adófilozófia alapjait jelölik ki, miközben a TB-rendszert is privatizálnák.
• A program egészében olyan gazdaságpolitikai modellt rajzol fel, amely a szociális szempontokat a versenyképesség elé helyezi, jelentős kockázatokat vállalva a magyar gazdaság fenntarthatósága szempontjából.

A tervezet több olyan intézkedést is tartalmaz, amely alapjaiban írná át a magyar adórendszer eddig ismert logikáját:

• a családi és társasági adókedvezmények teljes eltörlése vagy radikális visszavágása,
• a társasági és tőkejövedelmek progresszív adóztatása, amely a magán- és vállalati befektetésekre is új terheket rakna,
• 32 százalékra emelt, európai összevetésben is extrém magas általános forgalmi adó, kiegészítve az alkoholra és dohányra kivetett új különadókkal,
• valamint új, szolidaritási elvre épülő nyugdíj- és egészségügyi járulékrendszer, amely több ponton a jelenlegi befizetési struktúrák teljes újragondolását igényelné.

Már 500 millió forintnál a vagyonadó

A tervezetet bemutató második írásuk a vállalati szférát és a vagyonosabb középosztályt érintő részeket mutatta be, ugyanis itt jelentek meg azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket is célba vennék. A dokumentum két ilyen terhet vázol fel:

a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.

Az anyag szerint a vagyonadó önmagában 700 milliárd forintos adóemelést jelentene. Az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot. Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a 800 ezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.

Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék.

A tervezet a pénzügyi szektor és a kisvállalkozások felé is éles fordulatot jelez. A biztosítóknak éves profitjuk 20 százalékát kellene kötelezően befizetniük egy úgynevezett szolidaritási alapba – vagyis a biztosítási piac minden szereplője közvetlenül finanszírozná az állami újraelosztást.

Még nagyobb horderejű változások érkeznének a KKV-szektorba. A Tisza Párt számára készült tervezet gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy 90 milliárd forintos adóemelést eredményezve. A dokumentum szerint:

• az EKHO megszűnne. 
• a KIVA gyakorlatilag megszűnne. 
• Belépne az Induló Mikrovállalkozások Tételes Adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani.

A programtervezet új járulékcsomagot is bevezetne, amely egy teljesen új közteherviselési struktúra alapjait mutatja: 

• egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék. 
• Nyugdíjszolidaritási járulék: 2,5 százalék. A jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében.
• Szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék. A szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné.
• Szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék. Második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva.
• Bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék. Ennek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli.
• Gyermekvédelmi hozzájárulás: 1,5 százalék.

Cikkük megjelenése után a Tisza Párt azt közölte,  Nem létezik ilyen dokumentum, a TISZA Pártnak nem voltak és nincsenek ilyen tervei.” Kiemelték, a TISZA programjavaslatait nem szignózza senki.( Pedig ott vannak rajta az aláírűások!) Magyar Péter pártelnök pedig „nevetséges hazugságnak és egy nem létező dokumentumnak” nevezte a tervezetet, amelyet az Index az egyik tanulmány szerzőjétől kapott. A lap most teljes terjedelmében közzéteszi „a nem létező” szakpolitikai gyűjteményt, amelyet három részben, IDE, IDE és IDE kattintva olvashat.