A nagy Himnusz-sztori – Jó kedvvel, bőséggel

Miért telt el 166 év, amire Kölcsey Ferenc Himnusz című verséből törvényes nemzeti himnusz lett?
Miért nem tetszett Erkel és Kölcsey műve a legkülönbözőbb rendszerek politikusainak és milyen alternatív indulókkal próbálkoztak?
Mi volt a himnusz a Himnusz előtt? Mi köze van a kanásztáncnak Kölcsey szövegéhez? Miért tartotta közepes versnek saját művét a költő?
Hány perc alatt írta a szobafogságban Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét és van-e egyáltalán hiteles kottája?
Hogy hangzik Erkel Szózata és Egressy Béni Himnusza? Miért sértődött meg Liszt Ferenc, miután himnuszt írt a magyaroknak?
Miért nem engedték a Himnuszt templomban énekelni, mióta illik állva hallgatni, és miért került jogszabályba egy téves szöveg?
Miért nem írt új himnuszt Rákosi Mátyás kérésére Kodály Zoltán és Illyés Gyula?
És ha már magyarok által írt himnuszok: Mi köze Kisfaludy Sándornak és a badacsonyi bornak az Európai Unió himnuszához?
Miért énekelnek világszerte vallási himnuszként haszid zsidók egy szerelmes magyar virágéneket?

Mitől székely a székely himnusz, és miért nem játszották 1944-ben a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot?
Miért hasonlít a szlovák himnusz egy magyar népdalra, az izraeli himnusz pedig egy magyar katolikus egyházi dalra?
Mit énekelnek magyarul a francia elit harckocsizászlóalj tagjai és hogy kerül a magyar operett az izlandi focistadionba?
Mitől magyar az uruguayi és a paraguayi himnusz? És egyáltalán: hogyan születik egy himnusz, ha magyar?
Mindez kiderül Nyáry Krisztián és Bősze Ádám jókedvű és bőséges irodalom- és zenetörténeti kalandozásán – a Himnusz születésének 200. évfordulóján.

A helyszínen megvásárolhatók Nyáry Krisztián és Bősze Ádám könyvei, melyeket előadás után dedikálnak a szerzők.
Az előadást szünettel tartjuk, időtartama kb. 120 perc
Jegyár: 3500 forint

Időpont: május 27., 19.00
Helyszín: Óbudai Társaskör (1036 Budapest, Kiskorona u. 7.)