A média mágiája – Rock and Roll Szabadegyetem

A rhythm and blues és a country and western előadói csupán helyi sztárok lehettek. A lokális kiadók által készített lemezeket az adott városban, vagy annak környékén megpróbálták eladni, kis klubokban szerveztek koncerteket, esetleg rövid turnéra indultak. A szegregáció által megosztott piac amúgy is rendkívül megosztott volt.

Az ötvenes évek második felében azonban új szereplő lépett be a rock and roll piacra: az országos tévéállomások. Az American Bandstand vagy az Ed Sullivan Show nemcsak a lemezipart és a sztárgyártást pörgette fel, de segített tompítani a társadalmi előítéleteket is.

Az American Bandstand – a zenei, piaci és szociális politikai szempont mellett – társadalompolitikai szempontból is úttörő jelentőségű volt. Dick Clark ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a pop- és rock and roll-lemezek jelentős részét készítő fekete előadók is megjelenhessenek: nála Buddy Holly éppúgy szerepelhetett a programban, mint James Brown. Műsorának átütő sikere ahhoz is nagymértékben hozzájárult, hogy a rock and roll az ötvenes évek végére – legnagyobb bálványaival együtt – társadalmilag elfogadott jelenséggé vált, s az egymást követő múló divatok mellett a továbbiakban megkezdődhetett a hatvanas évektől értékeinek, legfontosabb alkotásainak és alkotóinak beépülése az amerikai kultúrába. És ahogy Dick Clark, úgyhogy a korszak másik kulcsszereplője, véleményformáló ereje, Ed Sullivan televíziós show-műsorába is, aki bekerült és sikert aratott, valóban sztárnak mondhatta magát.

Tartalom:

– American Bandstand, Ed Sullivan, Top 40, Your Hit Parade

– Sete-suta Elvis és az amerikai libidó

– Táncversenyek, rajongói klubok, roadshow-k

– Tinisztárok futószalagon: Pat Boone, Neil Sedaka, Fabian, Frankie Avalon, Connie Francis, Brenda Lee, Paul Anka

– Tinédzserpartik és táncdivatok, a tömegtársadalom háttérzenéje

– Az új tinimennyország: a lázadás piacosítása

Helyszín: Magyar Zene Háza, Multimédiás Könyvtár & Klub

Időpont: november 2., 19.00

További részletek itt.