A magyarok szerint: Brüsszelnek is meg kell fizetnie a határkerítés árát

A kérdés megítélésében a fiatalok és a budapestiek közel háromnegyede (73, illetve 71 százalék) is a kormány álláspontját osztja.

A ma kezdődő EU-csúcs egyik kiemelt napirendi témája az Európába irányuló migráció és az erős külső határok biztosítása. A magyar határkerítés az egyik leghatékonyabb védelmi pontja az Európai Uniónak, amelynek segítségével csak tavaly 270 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg a magyar hatóságok. 2015-től mostanáig a magyar (és egyben az uniós) határvédelem meghaladta a 600 milliárd forintot, amelyhez eddig az Európai Unió nem nyújtott érdemi pénzügyi segítséget. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, mit gondolnak a magyarok, kinek kellene a határkerítés költségeit megtéríteni.

Nemzeti egyetértés (80 százalék) mutatkozik abban, hogy az Európai Uniónak is finanszíroznia kellene a magyar határvédelem költségeit. A belső megoszlás alapján a választók 54 százaléka szerint a magyar államnak és az EU-nak együtt kellene finanszíroznia a határvédelem költségeit. A magyarok egynegyede (26 százalék) szerint ez egyedül az EU kötelezettsége, s fele akkora azok aránya (12 százalék), akik szerint ez kizárólag a magyar állam feladata. Nincs olyan társadalmi csoport, ahol ne lennének többségben azok, akik Brüsszelt is bevonnák a határvédelem finanszírozásába, azaz teljes társadalmi igény mutatkozik a határvédelmi költségek uniós támogatására.

A politikai megosztottság sem befolyásolja alapvetően a kérdés megítélését: a kormánypártok szavazóinak szinte teljes egésze (96 százalék) vélekedik úgy, hogy az EU-nak anyagilag is támogatnia kellene a magyar határvédelmi törekvéseket, de még a baloldali szavazók közel kétharmada (62 százalék) is a kormány oldalán áll ebben a kérdésben. Még a kormánnyal szemben általában kritikusabb választói közegben sincs véleménykülönbség: a fiatalok 73 százaléka, a budapestiek 71 százaléka várná el, hogy az unió finanszírozza megfelelően a külső határok fizikai védelmét.