A budapestiek békét akarnak és elutasítják a szankciókat

A főpolgármester kijevi útján azt a látszatot keltette, hogy a fővárosi polgárok nem értenek egyet a kormányzat békepárti politikájával. Karácsony Gergely az ukrajnai hivatalos látogatása során azt állította, hogy a magyar kormány „nem őszinte” a háborúval kapcsolatban, viszont a „magyar nép nem azonos a magyar kormánnyal” és a „budapestiek többsége pontosan érti, mi történik Ukrajnában”. A Századvég ezen fejlemények fényében megvizsgálta a budapestiek véleményét az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos közéleti kérdésekről.

Budapest lakossága elkötelezett a mielőbbi békekötés mellett

Bevezetésként fontos rögzíteni, hogy a fegyveres konfliktus folytatása mellett elkötelezett vezető politikusok megítélése – az országos trendekhez hasonlóan – a budapestiek körében negatív képet mutat.

Vlagyimir Putyin orosz elnökről a fővárosi megkérdezettek 82 százaléka vélekedett kedvezőtlenül, míg Joe Biden amerikai elnökről 57 százalék formált negatív véleményt. A Volodimir Zelenszkijről kedvezőtlenül vélekedők tábora 52 százalékra tehető.

A budapestiek békepártisága, illetve az orosz–ukrán válság kompromisszumos megoldása iránti elkötelezettsége nem megkérdőjelezhető. A kutatás rávilágít arra, hogy a fővárosiak 85 százaléka azonnal véget vetne az orosz–ukrán háborúnak, és tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket. Ezen felül a válaszadók több mint háromnegyede (78 százaléka) ellenzi, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá 76 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.

Az eredmények hátterében az áll, hogy a budapesti polgárok nem támogatják azokat a lépéseket, amelyek a békekötés helyett a háborús konfliktus eszkalálódását segítik elő. A háborúpárti politikával való szembehelyezkedés többek között arra vezethető vissza, hogy a budapestiek kétharmada (66 százaléka) úgy látja, hogy az orosz–ukrán konfliktusból végül egyik fél sem kerülhet ki győztesen.

A fővárosiak nemet mondanak a baloldal szankció- és háborúpárti politikájára

Az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedések bevezetését a budapestiek többsége nem támogatja. A felmérés szerint a fővárosi megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy az eddigiekben meghozott szankciók már most is túlzóak, vagy éppen elegendőek. Ezen felül a budapesti válaszadók 65 százaléka ellenzi, hogy magyar adófizetői pénzekből finanszírozzák Ukrajnát, 66 százalékuk pedig úgy véli, hogy Brüsszel igazságtalanul jár el, ha a lengyeleknek és magyaroknak jogosan járó uniós forrásokat egy nem uniós országnak fizeti ki. Fontos hangsúlyozni továbbá, hogy a fővárosi polgárok többsége (56 százaléka) egyetért azzal, ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök az eddigiekben az orosz–ukrán válság következtében kialakult helyzetet kezelte.

Emlékezetes, hogy 2022 tavaszán az országgyűlési választások kampányában a hatpárti baloldali összefogás háborúpárti politikai retorikát folytatott. A balliberális erők miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter egyebek mellett úgy vélte, hogy „Ukrajna a mi háborúnkat vívja”, míg Gyurcsány Ferenc egykori honvédelmi minisztere, Juhász Ferenc már a fegyveres konfliktus kirobbanását megelőzően kifogásolta, hogy Magyarország nem küld lőszereket Ukrajnának. A fentiek tükrében összegezve elmondható, hogy Karácsony Gergely a szövetségesei által korábban elkezdett szankciós retorikát folytatja, és nem a budapesti polgárok békepárti nézeteit képviseli.

Karácsony a baloldali tömb szankciópárti nézetei mellett már korábban is kiállt. A főpolgármester 2022 nyarán az „ál-Klicskóval” folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy „a magyar kormány a rossz oldalon áll ebben a konfliktusban, és a szankciókat nagyon nehezen sikerült keresztülvinni”, de örül annak, hogy „végül elfogadták ezt a csomagot”.