Jelentősen romlott Márki-Zay Péter megítélése

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Metropol

Az elmúlt hónapokban több konfliktus rajzolódott ki a baloldali pártok és miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter között.

Szerző: Metropol

Létrehozva: 2022.01.21.

ellenzék

Egyrészt a vártnál nagyobb kihívást jelent a balliberális erőknek a közös lista összeállítása, valamint feszültségeket okozott a hódmezővásárhelyi polgármester „hetedik frakciójának”, majd az általa a választási lista befutó helyeire javasolt roma politikusoknak a kérdése.

Másfelől Márki-Zay nevéhez több olyan kijelentés is köthető, melyek keretében magas társadalmi támogatottságú intézkedések létjogosultságát vonta kétségbe a politikus. A baloldal kormányfőjelöltje – egyebek mellett – a 13. havi nyugdíj visszaépítését „böszmeségnek”, a rezsicsökkentést „népbutításnak” nevezte, míg a benzinár hatósági befagyasztását „végtelen ostoba, felelőtlen döntésnek”, az élelmiszerárstopot pedig „ostoba intézkedésnek” titulálta.

A politikai tér említett eseményeinek hatását vizsgálva a Századvég felmérte Márki-Zay Péter választói megítélésének alakulását.

Lejtmenetben a baloldal miniszterelnök-jelöltje

A Századvég decemberi közvélemény-kutatása rámutatott, hogy a Márki-Zay Pétert kedvelők aránya a 2021. októberi 42 százalékról decemberre 36 százalékra csökkent, továbbá a településtípusok tekintetében (főváros, megyeszékhelyek, városok, falvak) kizárólag Budapesten haladta meg a Márki-Zayjal szimpatizálók aránya (49 százalék), az őt elutasítókét (47 százalék). A legfrissebb kutatási adatok tanúsága szerint a múlt év végén megfigyelt trend folytatódott: Márki-Zay Péter népszerűsége – a miniszterelnök-jelöltté válása óta – folyamatosan zuhan.

2022 januárjában a hódmezővásárhelyi városvezetővel a megkérdezettek 33 százaléka szimpatizált, amely a tavaly decemberben mért adatokhoz képest 3, 2021 októberéhez viszonyítva pedig összesen 9 százalékpontos csökkenést jelent. Ezzel párhuzamosan decemberről januárra a baloldal kormányfőjelöltjéről kedvezőtlenül vélekedők aránya 56-ról 59 százalékra nőtt, míg tavaly októberben még a válaszadók érezhetően kisebb hányada, 47 százaléka fogalmazott meg negatív véleményt Márki-Zay Péterről.

Márki-Zay Péter a budapestiek többségének bizalmát is elvesztette

További érdekesség, hogy a Századvég legújabb felmérése szerint Márki-Zay már a fővárosiak többségének szimpátiáját sem élvezi.

Megállapítható ugyanis, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjéről a budapesti megkérdezettek 42 százaléka fogalmazott meg pozitív véleményt, ezzel szemben az 52 százalékuk nem kedveli a politikust.

A megyeszékhelyeken élők 35 százaléka kedveli, 56 százaléka elutasítja Márki-Zay Pétert. A balliberális kormányfőaspiráns még népszerűtlenebb a városokban és falvakban: a városi válaszadók 32/61 százalékos, a falvakban élők 26/65 százalékos arányban utasítják el Márki-Zay személyét.