Ezt a 7 apró bűnt minden anya elköveti

A gyerekneveléshez nincs tökéletes recept, szülőként pedig gyakran még a saját elveinkhez sem tudunk következetesen igazodni. Az anya is csak ember, tele hibákkal és tévedésekkel. Miközben próbáljuk a nap 24 órájában a tőlünk telhető legjobban nevelni a gyerekeinket, időnként mind beleesünk olyan apró „bűnökbe”, amikre nem vagyunk büszkék – írja a Life.hu. – Bár ezeket nehezen ismerjük be még magunknak is, fontos róluk beszélni. Nem azért, hogy utána ujjal mutogassunk egymásra, hanem hogy lássuk, nem kell álmatlanul forgolódnunk, ha a gyerek egy kicsit többet tévézett este a kelleténél.

Ha valaki elgondolkodott már azon, hogy elég jó anya-e, az már önmagában jelzi, hogy az. Az önreflexió a jó szülőség egyik feltétele. A tökéletesség mítosz: senki sem lehet mindig türelmes, senki sem tud mindig mindent jól csinálni. Ebben nagyon hasonlítunk a gyerekeinkhez. A következő hét pont arra hívja fel a figyelmet, hogy magunkat is érdemes úgy megérteni és elfogadni, mint a gyermekeinket.

7 anyai bűn

1. Az első bűn a kiabálás. Ha valaki került már olyan helyzetbe, amelyben még a Dalai Láma is felhúzta volna a szemöldökét, pontosan tudja, hogy egy-egy hangos szó időnként kicsúszik. A türelemnek is van vége, és hiába számolunk el tízig vagy végzünk légzőgyakorlatokat, olykor a hangerő marad az egyetlen eszköz.
2. Túl sok képernyőidő. Mindenki tudja, hogy a tévé és a telefon nem ideális, mégis előfordul, hogy engedünk még egy 20 perces mesét. Talán azért, mert szeretnénk meginni a kávénkat forrón, elintéznénk egy telefonbeszélgetést, vagy csak mert a gyerek olyan édesen kér még egy részt. Ettől nem történik tragédia, de a szülői csoportban kevesen vallanák be.
3. A gyorséttermi vacsora. Jó lenne, ha minden nap friss, zöldséges vacsora várná a családot, de a legtöbben dolgozunk, és a mindennapokba belefér egy pizza kedd vagy egy hamburger péntek. A gyerekek nemcsak túlélik, hanem élvezik is, ha néha együtt bűnözik a család.
4. A „kérem” és „köszönöm” szavak elfelejtése. A hétköznapokban gyakran elhangzik, hogy „pakold el, csináld meg, hozd ide”, és észre sem vesszük, hogy a bűvös szavak elmaradtak. Ettől azonban senki sem rossz anya. Sokszor egyszerűen robotpilóta módban működünk, és örülünk, ha a család működik.
5. A betarthatatlan fenyegetések. „Ha most azonnal nem mész fogat mosni, többé nem lesz mesenézés!” – ismerős. Amikor nincs több aduász, jönnek a túlzó kijelentések, pedig a következetesség lenne fontos. Ezek a fenyegetések valójában nem is a gyereknek szólnak, hanem a kétségbeesett énünknek, aki egy kis csendért bármit megtenne.
6. A hazugság. Ezek inkább apró füllentések: ha egyedül ettük meg a csokit, azt mondjuk, csípős volt; ha jobban szeretnénk, hogy viselkedjen, a Mikulásra hivatkozunk. Ezek a kis hazugságok nem rombolnak, csak nem szabad túlzásba vinni őket.
7. Elfelejtünk bocsánatot kérni. A hibák elismerése az egyik legfontosabb dolog, amit példamutatással taníthatunk meg a gyerekeinknek. Mégis gyakran nehéz beismerni, mert félünk, hogy ezzel gyengének tűnünk. Pedig épp ellenkezőleg: a bocsánatkérés erősíti a tekintélyt és a hitelességet. Nem baj, ha néha elmarad a „sajnálom”, de tudni kell, hogy nem gyengeség kimondani.