Erre nem is gondoltunk: megdöbbentő, ami a szívrohamról kiderült

A vírusfertőzések gyakorlatilag felébreszthetik a baktériumokat tartalmazó anyagokat, amely végül szívrohamhoz vezetnek.



Megosztás
Szerző: Metropol
Létrehozva: 2025.09.10. 15:00
baktérium koleszterin koszorúér szívinfarktus

A szívrohamot eddig főként a magas koleszterinszinttel, a helytelen táplálkozással, a dohányzással és a magas vérnyomással hozták összefüggésbe. Egy friss kutatás azonban azt állítja: a szívroham kialakulásának hátterében fertőzés is állhat.

kórház, szívroham
Egy vírusfertőzés is kiválthatja a szívrohamot Fotó: Engin Akyurt /  unsplash.com – Képünk illusztráció

Először sikerült bizonyítékot találni arra, hogy a szívinfarktus bizonyos esetekben fertőző folyamatok következménye is lehet. A vizsgálatot a finnországi Tamperei és Oului Egyetem, a Finn Egészségügyi és Jóléti Intézet, valamint az Oxfordi Egyetem kutatói végezték. A szakemberek kimutatták, hogy a szívroham leggyakoribb kiváltó oka, a koszorúér-betegség során az érfalban kialakuló, koleszterint tartalmazó plakkokban bakteriális biofilmek bújhatnak meg - számol be róla a The Sun.

A biofilmek zselészerű struktúrák, amelyekben a baktériumok elrejtőznek az immunrendszer és az antibiotikumok elől. Ezek a képződmények akár évtizedekig is lappanghatnak észrevétlenül az artériákban.

Egy vírusfertőzés vagy más külső hatás azonban „felébresztheti” a biofilmet, gyulladást indítva el. Ez a gyulladás megrepesztheti a plakkot, amely zsírból, koleszterinből és más anyagokból áll. A repedés vérrögképződéshez vezethet, amely elzárja a véráramlást, szívinfarktust vagy akár halálos kimenetelű szövődményt okozva.

A kutatás vezetője, Pekka Karhunen professzor elmondta: korábban úgy vélték, hogy a koszorúér-betegség kialakulását kizárólag az oxidált LDL-koleszterin indítja el. Bár a baktériumok szerepét már régen gyanították, eddig nem állt rendelkezésre meggyőző bizonyíték.

Tanulmányunk kimutatta több szájban élő baktérium genetikai anyagát – DNS-ét – az érelmeszesedett plakkokban

– mondta Karhunen.

A kutatócsoport egy speciális antitestet is kifejlesztett, amely képes a biofilmek azonosítására az artériás szövetekben. Bár a felfedezés nem jelenti azt, hogy a hagyományos kockázati tényezőket figyelmen kívül lehetne hagyni, az eredmények új diagnosztikai módszerek előtt nyithatnak utat – például a biofilmek célzott kimutatására. A kutatók azt sem zárták ki, hogy a jövőben oltással lehetne megelőzni a koszorúér-betegség és a szívroham bizonyos formáit.

Egy 2018-ban megjelent tanulmány például arra utalt, hogy olyan fertőzések, mint a tüdőgyulladás vagy a húgyúti fertőzések, szintén kiválthatnak szívrohamot. A szervezet ugyanis ilyenkor megnöveli a fehérvérsejtek számát a kórokozók elleni védekezéshez, ám ezzel együtt a vérlemezkék is „ragadósabbá” válnak. Ez elősegíti a vérrögképződést, amely elzárhatja a szív vagy az agy felé vezető véráramot. A szívinfarktus életveszélyes állapot, azonnali orvosi ellátást igényel. A túlélés esélyét befolyásolja a roham súlyossága, az orvosi segítség gyorsasága, valamint olyan tényezők, mint az életkor. Sok túlélő a kezelések után teljes életet élhet.

A szívroham leggyakoribb tünetei:

  • mellkasi fájdalom,
  • szédülés vagy ájulásérzet,
  • erős verejtékezés, hányinger,
  • szorongás,
  • pánikszerű érzés,
  • köhögés vagy sípoló légzés.

Azonnal hívni kell a 112-es segélyhívót, és mentőt kell kérni. A beteg üljön kényelmes helyzetben. Ha van rá lehetőség, és nem allergiás rá, rágjon el és nyeljen le egy 300 mg-os aszpirint. Ha a beteg eszméletlenné válik, azonnal el kell kezdeni a mellkasi kompressziókat (újraélesztést, CPR), és ha van a közelben defibrillátor, azt használni kell.

 









Top hírek





Hírlevél-feliratkozás

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.