Évről évre kevesebb magyar cigizik, kiderült, hogy miért

Sikeresek voltak a dohányzás visszaszorítására tett lépések – például az értékesítési helyek számának korlátozása, a termékek drágítása –, hiszen éves átlagban 1-2 százalékkal csökken a dohányzók száma Magyarországon. Itt az ideje, hogy végre hangsúlyosabb legyen a dohánytermékek árának adóterhe (amely most 77 százalék, ráadásul januárban és áprilisban ismét emelkedik), illetve az adóteher megelőző hatása – mondta a Világgazdaságnak Lázár János, a nem dohányzók védelme érdekében szükséges teendők összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos. Kiemelte: az elmúlt évtized elején még masszívan 30 százalék feletti fogyasztói arány mára 20-25 százalékra csökkent. A hagyományos dohánytermékek fogyasztása pedig ennél is nagyobb visszaesést mutat.

Csökkenthetik a dohányboltok számát

Hamarosan eljöhet az idő, amikor a dohányboltok száma csökken, és ezzel nő az ellátási területük - részletezte Lázár János. A kereskedelmi engedélyeket ugyanis húsz évre engedte át az állam. Első körben úgy szűkíthető a piac, hogy nem újítják meg a visszaadott jogokat azokon a területeken pedig, amelyeken ellátási hiány van, csak a korábbiaknál indokoltabb esetben adnak ki ideiglenes engedélyt.

30 év múlva alig lesz dohányos?

A miniszteri biztos úgy számol, hogy harminc év múlva lényegében alig lesznek rabjai a hagyományos dohánytermékeknek. Ezt a célt is szolgálhatja a kormány által bejelentett dohányadó-emelés, amely nemcsak fontos egészségpolitikai eszköz, hanem külső kényszer is.