Nem törődünk az egészségünkkel: alig járnak szűrésekre a magyarok

A magyar nők 12 százaléka még soha nem volt méhnyakrákszűrésen, egynegyedük több mint három éve volt vizsgálaton, 36 százalékuk pedig a megelőző egy évben járt nőgyógyásznál - derül ki a napokban nyilvánosságra hozott európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) 2019­-es adataiból.

Tavaly ősszel Magyarországon harmadik alkalommal került sor a kutatásra, amely 510 településen több mint 12 ezer fő megkérdezésével zajlott. Magyarországon a halálozási statisztikákban a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések vezető helyen állnak, így a korai felismerést és kezelést lehetővé tevő szűrővizsgálatoknak kiemelt jelentőségük van.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint tavaly rosszindulatú emlődaganat miatt 73,5 ezer beteg részesült közfinanszírozott ellátásban, az egészségbiztosító 60 milliárd forintot fordított a gyógyításukra.

Szakmai ajánlás szerint a 45 és 60 év közötti nőknek a korai felismerés érdekében kétévente kellene részt venniük mammográfiai vizsgálaton. A 35-64 éves nők fele volt ilyen jellegű vizsgálaton a felmérést megelőző két év alatt, 30 százalékuk egy éven belül kerített rá sort. Ezzel szemben a 65 év feletti nők jóval kevésbé aktívak ezen a téren: csak 15 százalékuk volt emlőröntgenen egy éven belül. Az 50 év feletti férfiaknak évente ajánlott a prosztatarákszűrés. A férfiak esetében az életkor növekedésével nő a rákszűrésen éves gyakorisággal részt vevők aránya, a 65 éves és annál idősebb korosztály valamivel több, mint negyede jelent meg egy éven belül szűrésen, 39 százalékuk viszont még soha nem volt ilyen vizsgálaton.

Magyarországon évente több mint négyezer prosztatadaganattal küzdő beteget regisztrálnak, ellátásuk költsége évente meghaladja a hárommilliárd forintot - olvasható a Világgazdaságban.