
Ahogy már sosem láthatod: színesben az Erzsébet híd 1937-ből
Így nézett ki az Erzsébet híd 1937-ben.
A főváros közlekedése hosszú utat járt be, amíg elértük a mai állapotokat. Budapest modern közlekedése mögött hosszú fejlődéstörténet van.
Budapest közlekedése a régi időkben teljesen más volt, mint most. A mai fővárosi villanyrollerrel száguldozik vagy villamosra száll, ha el akar jutni valahová. De volt idő, amikor lóvasút közlekedett a villamos helyett, pöfögött a gőzhajó a Dunán és a biciklisek a kockakövön zötykölődtek. Időutazás következik képekben, ez garantáltan nosztalgikus lesz!
A világvárosi stílus már ekkor kezdődött: 1866-ban elindult a pesti lóvasút, ami gyakorlatilag egy lóval húzott "villamos" volt. A pálya fix volt, a ló meg bőszen húzta a kocsit, akár esett, akár fújt. Akkoriban ez volt a luxus közlekedés!
A képre kattintva galéria nyílik:
A gőzhajók a 19. század közepén meghatározóak voltak a Dunán – nemcsak közlekedési eszközök, hanem egyfajta úszó szalonok is. Az elegáns úri közönség pezsgőzött a fedélzeten, miközben pöfögve haladtak a Gellért-hegy árnyékában.
A világ harmadik elektromos villamosvonala Budapesten indult el! Egyre több vonal épült ki, a lovakat leváltotta az áram, és hamarosan már sűrűn csilingeltek a sárga kocsik a körúton.
Az első buszok az I. világháború közepén indultak el, de kevés volt a benzin, és néha a lovaskocsik gyorsabbak voltak. A 30-as évekre viszont már dübörgött a rendszer, jöttek a piros buszok, amiket a régi pestiek még „csuklós rémeknek” hívtak.
Kevesen tudják, de a kontinens első földalattija Budapesten épült. A Millenniumi Földalatti Vasút (M1) sárga szerelvényei ma is nosztalgiázásra késztetnek – és persze működnek, mint az óramű.
Budapest közlekedése több mint 150 éve folyamatosan alakul a város növekedésével együtt. A 19. század közepén lóvasutak és gőzhajók szolgálták ki az utazókat, majd jött a villamos. A 20. században megjelentek a buszok, a földalatti, és fokozatosan kiépült az a hálózat, amelynek alapjai ma is működnek.
Régen a közlekedés lassabb, kevésbé szervezett és sokszor a természet ritmusához igazodó volt, ma már a gyorsaság, az automatizálás és az alternatív közlekedési formák, például bicikli, roller, elektromos járművek, határozzák meg a mindennapokat. A régi Budapest utcáin még lovaskocsik és csilingelő villamosok küzdöttek a helyért, ma pedig forgalomirányító lámpák, dugók és mobilalkalmazások szabályozzák az utakat.
Így nézett ki az Erzsébet híd 1937-ben.
Carl Lutz svájci diplomata védett házai ma is állnak, lakóik pedig gyakran mit sem tudnak otthonuk hősies múltjáról.
Óbudán újra római kori leleteket találtak, ezúttal a régi Szeszgyár területén.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélre