Trükkös tolvajok: eltűnnek a papucsok és a cipők reggelre a budapesti kertes házakból

Olvasóink jelezték, hogy egyre több rókát észlelnek a II. kerületben. Nyugodtan sétálgatnak a kerületben, mintha csak egy esti vagy éjjeli sétára indultak volna. A magánházak kertjébe is bemerészkednek, sőt, ahogyan a mondás is tartja: valóban ravaszak, és ráadásul tolvajok – a bejárati ajtók elől ugyanis reggelre rendszeresen lába kél a cipőknek, papucsoknak. Az egyik ott lakó kamerával buktatta le őket. A szerencsésebb városlakók ugyan épségben megtalálják lábbelijeiket a kertben, de sokan bizony arról számoltak be, hogy kedvenc lábbelijüknek már csak a maradványaira bukkantak rá! 

– írta egy szintén II. kerületi lakos. Ám nem csak a főváros ezen területén találkozhatunk a kis vörös ravaszdikkal, több kerületben, például a XII. kerületben is egyre sűrűbben látnak rókákat. 

Földvári Attila, a Vadászkamara szóvivője, és a Vadászati Védegylet főmunkatársa elmondta, évtizedek óta fenn áll ez a probléma Magyarországon. Az, hogy sűrűn találkozunk a kertünkben vadállatokkal, sok mindennel magyarázható. Az egyik fontos oka a városok és települések folyamatos növekedése és terjeszkedése. Egyre több az építkezés az agglomerációban, és így fokozatosan elfoglalják az állatok természetes élőhelyeit, kényszerítve őket arra, hogy alkalmazkodjanak az új környezethez.

„Az emberek tudtukon kívül élelmet, vizet, és búvóhelyet is biztosítanak ezeknek a vadon élő állatoknak. Hogyha nem hagyunk kint a kertben élelmet, amit esetlegesen háziállataink fogyasztanának el, a róka továbbáll, tovább kutat. Potenciális probléma volt régebben a veszettség is, azonban a vakcinázási program végett egyre kevesebb rókánál beszélhetünk erről a betegségről” – mondta el a szakember. Ugyanakkor hozzátette: háziállataink, különösen a macskák ettől még nincsenek biztonságban, hiszen prédának tekinthetik őket a rókák. 

Földvári Attila azt is kiemelte: a vadászok nem tudnak tenni a probléma ellen, mert a lakott terület nem tartozik a fennhatóságuk alá.