„A Kálvin térig jár majd a HÉV, a Batthyány térre vonat jön be, Mátyásföldön pedig metró lesz” – Vitézy Dávid Budapest jövőjéről beszélt

Milyen lesz Budapest közlekedése? A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója, Vitézy Dávid a főváros jövőjéről beszélt nekünk , amely nyomán grandiózus tervek tárultak fel.

– Ön szerint mi Budapest legégetőbb közlekedési problémája?

– Az, hogy a külső kerületekből és az agglomerációból 10-ből 6-an autóval járnak be. A belső kerületekben és a lakótelepeken az arány épp fordított. Sokan hiszik, hogy ha lenne még egy sáv valahol, az megoldaná a közlekedési gondokat, de ez nem igaz. Ha csinálnánk még sávokat, akkor még többen autóznának, és ugyanúgy dugó lenne. A legnagyobb feladatunk az, hogy elérjük, a kertvárosokból ingázók is nagyobb arányban tömegközlekedjenek.

– Hogyan lehet ezt elérni?

– A budapesti kötöttpályás vasúti stratégiánk lényege, hogy a HÉV-eket és a vasútvonalakat bevonjuk a főváros közlekedésébe, és a vasutat is ugyanolyan természetessé tegyük az emberek számára, mint a metrót.

– Rá lehet szoktatni itt az embereket a tömeges kerékpáros közlekedésre?

– A legnagyobb lehetőség abban van, hogy a vasúti és HÉV-megállókat jól meg lehessen közelíteni kerékpárral. Ma sokan csak azért ülnek autóba, mert nincs rendes kerékpárút, biciklitároló. Most indítottunk egy programot „Kerékpáros kertváros” néven. Ami a belső kerületeket illeti, Párizs öt év alatt lett Amszterdamhoz hasonlóan egy autóközpontú belvárosból kerékpáros, szóval meg lehet csinálni.

– A Karácsony-féle nagykörúti biciklisávokkal?

– Csak sárga festékkel ezt nem lehet megoldani, hanem sokszor centiről centire végig kell gondolni az adott útszakaszt és újratervezni. Ezt csináltuk az Andrássy úton vagy a Kiskörúton is anno és hasonló konfliktusok nélkül elkészült a kerékpársáv. A nagykörúton ez a munka eddig nem lett elvégezve. A budapesti kerékpározásnak van jövője, de kapkodni nem érdemes, el kell végezni a néha sziszifuszinak tűnő munkát. Ugyanezt meg lehetne csinálni a Rákóczi úton is, de legyen kerékpársáv, autózni is lehessen, és legyen egy fasor is. Ehhez átgondolt tervezés kell, faltól falig.

– Milyen tervei vannak a Budapesti Fejlesztési Központnak?

– A BKK-val 2010-ben, még Tarlós István vezetésével elkezdtünk egy nagyon nagy munkát, amikor lecseréltük a busz- és a villamospark nagy részét, megcsináltuk az 1-es és a 3-as villamos vonalát és a budai fonódót, bevezettük a BKK-futáralkalmazást. Ezekre nagyon büszke vagyok, óriási munka volt. Most pedig arra vállalkoztam a BFK vezetőjeként Fürjes Balázzsal, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral, hogy aktiváljuk azt a szunnyadó lehetőséget, ami a HÉV-ben és a vasútban rejlik. Mondok egy példát: a pesterzsébeti lakótelepről ma az emberek a 23-as busszal zötyögnek be a Soroksári úton, miközben ott van a Duna-parton a HÉV, csak éppen 40-nel megy és a Vágóhídnál véget ér. Ha felújítanánk a ráckevei HÉV-et és bevinnénk a Kálvin térig a föld alatt, akkor 15 perccel gyorsabban be lehetne érni. A BFK a kormány megbízásából több mint egy tucat ilyen nagy projekt előkészítésén dolgozik. A cél, hogy ezeket a következő években uniós források segítségével meg is építsük. A Kálvin téri HÉV-hosszabbítás már az építési engedélyezési tervezés fázisában tart.

– A gödöllői HÉV és a 2-es metró összekapcsolása régi terv. Mikor lesz kész?

– A főpolgármester-választás után, két éve a főváros leállította a projektet. A kormány felajánlotta, hogy átveszi, ez idén megtörtént, így a BFK-nál zajlik a tervezés. Leghamarabb 2024-ben kezdhetjük el építeni, és ha marad a kitartó kormányzati támogatás a következő ciklusban is, 2028-ra elkészülhet – de ehhez még óriási munka áll előttünk, első lépésben konszenzust kell teremteni az 5 érintett budapesti önkormányzat között.

– Milyennek látja Budapestet 10 év múlva?

– Ha marad a jelenlegi kormányzati támogatás, akkor addigra lesz déli körvasút új megállókkal, bevezetjük a déli HÉV-eket a Kálvin térre, felújítjuk a szentendrei HÉV-et, már épül az új Nyugati pályaudvar, és talán már megtörtént az első kapavágás a vasúti alagútnál a Nyugati és Kelenföld között. Ez az optimista terv.

– Karácsony Gergely főpolgármesterrel milyen a kapcsolata?

– Nagyon sok szinten együtt kell működnünk a fővárossal. A főváros és a kormányzat közötti politikai viták sokszor megnehezítik ezt az együttműködést, de addig kell tárgyalni, amíg nincs megállapodás, mert nekünk a budapestieket kell szolgálnunk. Eddig meg tudtunk beszélni mindent.

– Rengeteg a komment a közösségi oldalán. Figyelik ezeket?

– Mindig mindenről megkérdezzük az érintetteket. A ráckevei HÉV Szigethalom megállójánál például rengeteg észrevételt kaptunk, hogy kicsi a P+R parkoló. Odamentünk, megnéztük és úgy döntöttünk, kétszer akkora P+R-t fogunk tervezni. Érdemes komolyan venni a BFK kérdőíveit, mi is komolyan vesszük az eredményeit.

– Ön honnan és mivel jár munkába?

– A XII. kerületben lakom. Ma a 21-es busszal jöttem be, aztán besétáltam a Széll Kálmán tértől. Napközben programok közt rohanva előfordul, hogy autóba ülök, de amikor csak tudok, tömegközlekedéssel utazom.

15 évesen kezdte

Vitézy Dávid fejből ismeri a menetrendeket, már gimnazistaként a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnökségi tagja és szóvivője volt. 2010 és 2014 között a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójaként tevékenykedett. Jelenleg a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójaként ő felel a fővárosi és agglomerációs közlekedésfejlesztésekért.

Megkapta a 3. oltást is

Vitézy Dávid a járványkorlátozások idejét kihasználta arra, hogy jóformán minden vasúti és HÉV-vonal mentén végigsétált, bejárta a város szinte minden szegletét, fejben forgatva közben a közlekedési terveket. Mint mondta, nagyon komolyan veszi a járványt, megkapta a 3. oltást is.

Fejlesztik a HÉV-eket és az elővárosi vasutat

Vitézy Dávid beszélt saját hétköznapi életéről is, és bővebben is kifejtette budapesti terveit. A teljes interjút a kedden megjelent Ripost7 hetilapban olvasható!