A Tisza energiaadóval sarcolná meg az olcsó rezsiárakat

Márciusban is a magyar lakosság fizeti Európa messze legkisebb rezsiszámláit, erről számolt be Németh Szilárd a a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos, aki azt is hozzátette, hogy a rezsicsökkentésre veszély leselkedik, mert napvilágra került a Tisza Párt energiaellátási terve . 

Mi lesz a rezsicsökkentéssel április 12. után?

Az A variáció, ha marad az erős Patrióta kormányzás. Orbán Viktor a miniszterelnök komoly felhatalmazása a Fidesz-KDNP-nek a parlamentben, akkor az összes olyan vívmányt, amit a rezsicsökkentés vagy az üzemanyagárak árplafonjának a meghatározása jelent, az mind marad a továbbiakban is. Ha nem, akkor jön a Tisza energiaátállási terve, és minden, amit eddig megszoktunk, az megy a lecsóba, mégpedig úgy, hogy gyakorlatilag az energiaszámláink a Tisza tervei alapján háromszorosára nőnek alsó hangon. 

– mondta Németh Szilárd, majd hozzátette ennek a következménye egy brutális drágulás, ami vár a magyar családokra és a magyar gazdaságra.

Energiaadót vezetne be a Tisza párt

Ez egy teljesen új, amit pofátlanul az energiafüggetlenségi adónak nevezték el a kiszivárgott dokumentumban. Ezt az egészet a magyar családokra vetnék ki, és a magyar családokkal fizetnék meg többek közt a százhalombattai finomítónak az átállását, mert azt nagyon jól tudjuk, hogy a százhalombattai finomítóban az Urál olaj típusú olajnak a molekuláira van az egész technológia és az egész technikai berendezés. És hogyha ez megszűnne, ahogy ezt Brüsszel és Kijev diktálja, márpedig a Tisza ezt azonnal végrehajtaná, mégpedig rögtön a parlament alakuló ülésének napján, akkor a Brent kőolajat kellene felhasználnunk, és annak az átállása legalább egy kétéves folyamat lenne, és alsó hangon egymilliárd euróba kerülne. 

– fogalmazott az államtitkár.

Magyar Péterék privatizálnák a MOL-t és a MVM-t

Ezek nemzeti stratégiai energiavállalataink, amelyek ott vannak a külföldi piacokon is. A privatizációra volt már példa 2002 és 2010 között. Gyurcsányék eladták a Szurgutnyeftyegaznak a 22 százalékát a MOL-nak, azt vissza kellett vásárolnia az államnak. Most ugyanezt tervezik, csak most nem a Szurgutnyeftnek akarják átadni, hanem nagy valószínűséggel a Shellnek. 

Németh Szilárd ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor - és az a nagyon kemény ebben az egészben - gazdaságilag is magyarázhatatlan, hogy stratégiai, nemzeti vállalatok külföldi kézbe kerülnek, a nemzeti érzés függetlenség szempontjából is gázos a történet, de igazán gáz az, amit csináltak a Gyurcsányék evvel. Ugyanis a Horn-kormány idején elkezdték, Gyurcsányék befejezték ennek a teljes privatizációját, külföldi kézben voltak az energiaszolgáltató vállalatok, és 2002 és 2010 között kijárták 15-ször, hogy a háztartási gáz és az áram ára emelkedjen. 15-ször emelték. A gáz ára ebben a nyolc évben háromszorosára, a villany ára pedig kétszeresére emelkedett. Ezek bőven infláció feletti emelkedésekről beszélünk. Ennek az időszaknak az inflációja 58 százalék körül volt, és a gáz ár 206 százalékkal emelkedett, a villany 98 százalékkal.

Tehát a forgatókönyv ugyanaz, mint régen, privatizálni az egészet, a lóvét elcsapni, az emberekkel kifizettetni mindent, akár új adó bevezetése árán is, és aztán utána megy a buli. 

A háborús helyzet és az ukrán olajblokád miatt ma már nemcsak a rezsiköltségek, hanem az üzemanyag-ellátás biztonsága és megfizethetősége is kulcskérdéssé vált. A kormány ezért továbbra is fenntartja az árplafont: a dízel ára 615, a benziné 595 forinton marad, miközben Brüsszelben már azért folyik a nyomásgyakorlás, hogy ezt a korlátozást mielőbb megszüntessék.