
Csak egy hátizsákot és egy biciklit hagyott hátra - hajtóvadászat indult a rőzsegyűjtés közben eltűnt Laci után
Biciklijét és zsákját hátrahagyva tűnt el Laci az ártérben.
Sztrók túlélők, mozgássérültek és rokkantnyugdíjasok álltak össze Kőbányán, hogy ételt osszanak a rászorulóknak. Kiss Judit pszichológus kezdeményezésére a sérült emberek nemcsak egymást támogatják, hanem megmutatják: a betegség után is lehet teljes életet élni, sőt másokon segíteni. Mutatjuk a részleteket, sztrók túlélők ételt osztanak!
Kőbányán idén igazán különleges kezdeményezés indult el: ételt osztanak azok, akik maguk is a legnehezebb élethelyzeteket élték meg: sztrókot túlélők, mozgássérültek, rokkantnyugdíjasok. Olyan emberek, akik pontosan tudják, milyen küzdelmekkel jár a nélkülözés, és éppen ezért érzik fontosnak, hogy szabadidejüket mások megsegítésére fordítsák. Sztrók túlélők ételt osztanak, nézd meg a részleteket!

A Kőbányai összefogás Kiss Judit pszichológus kezdeményezésére jött létre. A szakember nemcsak találkozik a betegekkel, hanem közösséget is épít: arra bátorítja őket, hogy ne zárkózzanak el, ne adják fel, hanem tegyenek másokért. A pszichológus, aki végigkíséri ezeknek az embereknek a sorsát elképesztő lelkesedéssel és energiával áll a súlyosan sérültek mellé.
Fontos megérteni, hogy a betegség nem a vég, hanem egy új életforma kezdete. Mégis sokan, akik sztrókon estek át, egy pillanat alatt elveszítik életük minden reményét. Olyan emberek kerülnek a társadalom peremére, akik korábban értékes tagjai voltak a közösségnek: restaurátorok, orvosok, diplomás emberek – akik a betegségük miatt többé nem tudnak visszatérni régi munkájukhoz, és gyakran a mindennapok is nehézzé válnak számukra
– mondja Kiss Judit pszichológus, rehabilitációs szaktanácsadó, az Érbetegek Rehabilitációja Alapítvány kuratóriumi elnöke, és a jótékonyság kezdeményezője.
A tapasztalatom az, hogy egy súlyos sztrókon átesett ember előtt valójában két út áll. Az egyik a magány, a tehetetlenség és az elszigetelődés felé vezet. Sajnos rengeteg ilyen sorsot láttam, és mindegyik azt mutatja, mennyire könnyű lecsúszni, ha az embernek nincs kapaszkodója. A másik út a kilábalás, a lassú visszatérés az életbe. Én ezen dolgozom minden lélegzetemmel: hogy ezek az emberek ne adják fel, hogy újra hinni tudjanak magukban, és megtalálják azt a kapaszkodót, amely visszahúzza őket a teljesebb élet felé...
– teszi hozzá.
Én azt mondom: álljunk meg egy pillanatra! Adjunk magunknak már egy esélyt, ne menjünk fél lábbal a sírba! Fél kézzel, kerekesszékben is lehet teljes életet élni. Lehet dolgozni, vissza lehet térni az életbe. Csak tudni kell, hogyan kezdjük el újra az életünket. Hiszem, hogy van remény, hiszem, hogy képesek rá. Most meg is mutatják. Hálás vagyok Nekik, hogy végigcsinálják ezt velem a hidegben ezek a beteg emberek
– zárja gondolatait Judit, miközben csomagolja a csaknem 50 rászoruló családnak a segítség csomagot.
Judit több mint huszonhét éve dolgozik a sztrók-, koponya- és mozgássérültek gyógyításán. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház Stroke Beteg Szervezetének vezetőjeként olyan hivatást választott, amelyben szakmai tudása, embersége és empátiája nap mint nap próbára van téve. Ő az, aki nemcsak a gyógyulás útjára állítja a betegeket, hanem hitet, erőt és új célokat is ad azoknak, akiknek egyik pillanatról a másikra omlott össze az addigi életük.
A sztrókos csapat december 2-án is délelőtt 10 órára gyűlt össze. Üdvhadsereg Rákoscsabai Gyülekezete segítette adományaikkal a kedves kis csapatot, amelyről Judit jegyzőkönyvet vezet és mindenkinek igazságosan osztja szét. Tegnap még a zsíros kenyereket kenték, ma pedig csomagokat készítenek a rászorulóknak a Kőbányai Önkormányzat egyik helyiségében. Van, aki bottal jár, másnak csak részben mozog a karja, vagy alig hall és beszél. Mégis mosolyogva pakolják ki a ládákból az ételt.
Sokan közülük néhány évvel ezelőtt még az intenzív osztályon küzdöttek az életükért. Ma pedig ők azok, akik erőt adnak másoknak.
Amikor a sztrókom volt, azt hittem, vége mindennek. Judit fogott össze engem, és állított vissza az életbe. Nem is fizetnek érte, csak négy órában dolgozom, ráadásul csak egy kézzel, kerekesszékben. Nagyon nehéz így az élet: eljutni bárhova, mindennapokat megoldani, és ha elromlik a kerekesszékem, szinte lehetetlen kijönni a lakásból
– meséli Feri, aki maga is rokkantnyugdíjas önkéntes, és féloldali bénulása ellenére ma is aktív része a csapatnak.
A résztvevők kétségtelenül bizonyítják, hogy a nehézségek ellenére is lehet adni, tenni másokért, teljes életet élni, és erőt meríteni a másoknak nyújtott segítségből. Kőbánya minden nap tanúja annak, hogy a legszebb emberi értékek – a kitartás, a szolidaritás és a bátorság – gyakran ott születnek, ahol a legnagyobb kihívásokkal kell szembenézni. Mindannyian példát vehetünk róluk.
Érdekel még hasonló motiváló történet? Nézd meg videón!

Biciklijét és zsákját hátrahagyva tűnt el Laci az ártérben.

Az Adventi Kalendárium minden napra meglepetést tartogat.

A tinik a kiérkező rendőröket is bántalmazták.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.