
Orbán Viktor elárulta, ilyen sorrendben fogyasztja a bejglit
Kiderült, melyikkel kezd előbb a miniszterelnök.
A szeretet ünnepeként számon tartott, vallási eredetű, két napos ünnephez számos jelkép és szokás társul. Mutatjuk mit ünneplünk pontosan karácsonykor és mit érdemes tudni az ehhez köthető jelképekről!
A karácsony és a szenteste fő jelképei manapság a fa mellett a pásztorok, a három napkeleti király, a jászol, ami egy istállóban áll, a Kisjézus és az éjszakai eget bevilágító csillag. Pedig Jézus valójában nem istállóban, nem decemberben, nem szenteste és nem éjszaka született, a három király nem király volt és nem is hárman voltak, a csillag pedig lehet, hogy nem is csillag volt. Akkor mégis, miért a Jézuska hozza az ajándékot karácsonykor?

A szenteste valójában még az advent része. Ez a karácsony előestéje, az ünnepekre való felkészülés napja. A keresztény vallást gyakorló családok például ezen a napon böjtölnek és templomba mennek. A böjtöt tartók ezen a napon az éjféli mise előtt csak növényi eredetű ételt ettek, jellemzően babot, lencsét, diót, almát, mézet, vagy mákot.
Jézus születésének napját. Mindezt úgy, hogy Jézus valójában nem is ezen a napon született. Azért ez a nap Jézus születésnapja, mert az ókorban ezen a napon több pogány ünnep is volt. Rómában december 25-én volt például Saturnus (Saturnalia), a földművelés istenének ünnepe, a Mithrásznak, a felkelő nap istenének születésének napja és a téli napforduló ünnepe is. Mivel könnyebb volt úgy elfogadtatni a néppel egy keresztény ünnepet, ha aznapra amúgy is esett egy pogány ünnep, december 25-e lett Krisztus születésének napja, amit I. Gyula pápa nevezett ki annak. A karácsonyt magát egyébként a IV. században, a kereszténység államvallásá tételekor nyilvánították hivatalos ünneppé.
Szent Istvánt, de nem a királyt, hanem az első vértanút. A történet szerint Szent Istvánt a jeruzsálemi zsinagóga elöljárói Jézus istenségnek való hirdetése miatt a város szélén agyonkövezték. Emiatt a hívők kr.u. 36-ban az apostolok segédévé választották. A néphagyományban pedig István napja az egészség és a termésvárás napja volt.
Mivel a Bibliában egy szó sincs Jézus születésnapjának dátumáról ezért nem tudni pontosan. Annyi biztos csak, hogy nem decemberben. Elméletek szerint inkább március 25-én, vagy január 6-án, esetleg november 25-én.
Ezt Luther Mártonnak és a reformációnak köszönhetjük. A 16. században a protestáns reformáció vezetője ugyanis a Mikulás-kultusz háttérbe szorítása miatt a Gyermek Krisztust (Christkind) állította az ajándékhozó szerepébe. Ez a szokás így először a német evangélikus területeken terjedt el, majd a 19. században Ausztrián és Csehországon keresztül Magyarországon is.

Mielőtt elterjedt volna, hogy a Jézuska hozza a karácsonyi ajándékot, illetve maga a karácsonyi ajándékozás, az adventi ünnepkör középpontjában nem a karácsony volt, hanem december 6-a, Szent Miklós napja. Később tevődött át csak a hangsúly – ami az ajándékozást illeti – először december 25-re, aztán december 24-re.

Kiderült, melyikkel kezd előbb a miniszterelnök.

A tragédia okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Megosztotta az embereket a névválasztás.
Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat!
Feliratkozom a hírlevélrePortfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.