Többet ártunk, mint segítünk: A gyengéd nevelési módszerekkel a gyerekekre toljuk a felelősséget

Nem hatnak a gyengéd nevelési módszerek, ezt már bizonyíték is alátámasztja. Az elmúlt években az amerikai szülők egyetlen, megnyugtató nevelési módszert alkalmaztak, ami nem más volt: ha gyengédebbek vagyunk, akkor a gyerekeink közelebb fognak érezni magukhoz – közölte a NYPost.

Miért nem működik a gyengéd nevelési módszer?

Az amerikai "gentle parenting" nevelési módszer szerint a szigorú szabályok ártanak a kötődésnek, a tiltások pedig egyre messzebb sodorhatják gyerekeinket. A nyomás nélküli kommunikáció szabadságot és nyugodtságot nyújthat a gyermeknek, ami miatt jobb és könnyebb kapcsolatokat alakíthat ki.

A valóság azonban az, hogy gyakran pont az ellenkezőjét váltja ki a végtelen empátia és korlátlan szabadság. Az Institute for Family Studies új felmérési adatai komoly okot adnak arra, hogy ezt a konszenzust újragondoljuk. A kutatók azt vizsgálták, hogy a különböző háztartási szabályok miként függnek össze a szülő–gyerek kapcsolat minőségének megítélésével. Mondanunk sem kell, hogy az eredmények élesen szembementek a gyengéd nevelési narratívával.

A több szabállyal működő szülők gyakrabban számolnak be arról, hogy a nevelés nehezebbnek érződik számukra. Hiszen egy kijárási tilalom, a képernyőidő korlátozásának betartatása tagadhatatlanul nehezebb a pillanat hevében, mint vállat vonni. A felmérés azonban pont azt sugallja, hogy ami rövid távon nehezebbnek érződik, hosszú távon jobb eredményeket hoz.

A rendszerek építése tehát nem opcionális, hanem szükségszerű, főleg nagyobb családokban. Az adatok egyértelműen mutatják, hogy a szülő–gyerek kapcsolat minősége javul a kiszámíthatóbb, strukturáltabb körülmények között. Azokban az otthonokban, ahol egyértelműen a felnőttek irányítanak, a gyerekek ellazulhatnak, mert nem nekik kell kormányozniuk a hajót vagy állandóan alkudozási lehetőségeket keresniük. A határok felállításával tehát hosszú távú stabilitást eredményezünk.