Az ünnep is munkanap volt: Így „ünnepeltek” karácsonykor Rákosi idején

A karácsony ma a meghittség és a családi együttlétek ünnepe, ám a Rákosi-korszakban még egészen más arcát mutatta. Az 1949 utáni években az államhatalom ellenségesen viszonyult a vallási hagyományokhoz, így a karácsonyhoz is, amelyet igyekeztek háttérbe szorítani, kiüresíteni és átformálni. Ennek egyik leglátványosabb jele volt, hogy 1950 és 1953 között december 26-a nem számított ünnepnapnak, az embereknek karácsony másnapján már munkába kellett állniuk. 

December 26.: A fenyőünnep napja 

A karácsony szó használata nem volt tiltott, de a hivatalos kommunikációban kerülték: inkább „téli ünnepről” vagy „fenyőünnepről” beszéltek. A „karácsonyfa” kifejezést sok helyen lecserélték fenyőfára, a Mikulást pedig a szovjet mintára bevezetett Télapó váltotta fel. A vallásos elemek – mint az éjféli mise, a betlehemezés vagy a karácsonyi énekek – nem voltak kívánatosak, nyilvános megélésük akár hátrányokkal is járhatott. 

A Rubicon visszaemlékezései szerint 

A karácsony így sokaknál egyfajta száműzött ünneppé vált, amelyet nem lehetett nyíltan megélni. 

Az ajándékozás is jóval visszafogottabb volt, mint manapság. A hiánygazdaság éveiben egy narancs, egy tábla csokoládé vagy egy pár meleg zokni is komoly értéket képviselt, hiszen a boltok kínálata szűkös volt. A kirakatokat inkább szocialista jelszavak és plakátok uralták.  

– írta korábban a Metropol. 

Ritka fotók a Rákosi-korszak karácsonyáról 

Ezen időszakról a Fortepan-on fennmaradt felvételek különösen beszédesek. Sok képen ott áll a feldíszített fenyőfa, és alatta a gyerekek, akik kezében egy-egy apró ajándék. Ezek a fotók azt bizonyítják, hogy a karácsonyt nem lehetett teljesen eltörölni. Az ünnep bár megmaradt, de elveszítette nyilvános jellegét és csak évtizedekkel később, a szocializmus enyhülésével nyerhette vissza azt a szerepet, amelyet ma már természetesnek veszünk.