Black Friday és Ne Vásárolj Semmit! nap – venni vagy nem venni?

A Black Friday az Egyesült Államokból indult, a hálaadást követő pénteken tartják, hagyományosan ez nyitja a karácsonyi bevásárlási szezont. Ilyenkor hatalmas tömegek várják, hogy kinyisson az áruház és vigyenek magukkal valami akciósat.

Mára a Black Friday világszintű akciócunamivá nőtte ki magát: nem egyetlen nap, inkább hetekig tartó leárazási hullám, ami a webshopokba is átköltözött.

Black Friday: venni vagy nem venni?

A nagy láncok sokszor már november elején meghirdetik az egész hónapig tartó „fekete pénteket”. A videómegosztókon elég beírni, hogy „Black Friday madness”, és jönnek a lökdösődésről, tévékért verekedő tömegekről, lerohant áruházakról szóló felvételek – elég pontos látlelet arról, mire képesek az emberek, hogy olcsóbban jussanak hozzá valamihez.

Erre válaszként született a Ne vásárolj semmit! nap. A kezdeményezés Kanadából indult, egy művész, Ted Dave találta ki 1992-ben, tiltakozásként a túlfogyasztás és a fogyasztói társadalom nyomása ellen. A Buy Nothing Day ma már sok országban ugyanarra a napra esik, mint a Black Friday. 24 órára arra kér, gondold végig, tényleg szükséged van-e ennyi cuccra és milyen ára van annak, hogy mindenből mindig „még egyet” veszünk.

Ne Vásárolj Semmit! nap itthon

Magyarországon 2004-ben tartották meg először a Ne Vásárolj Semmit! napot, a Tudatos Vásárlók Egyesülete szervezésében; azóta több zöld és civil szervezet is csatlakozott hozzá.

Vásárlás helyett sétát, közös főzést, beszélgetést, társasozást ajánlanak. Az új fast fashion darabok helyett ruhacserét, rég halogatott javításokat tanácsolnak. Azt is javasolják, hogy pláza helyett inkább könyvtárba menjenek az emberek. Egy tavaszi felmérés szerint a Z generáció a közösségi média- és az online-tartalmak hatására tudatosabban vásárol, előnyben részesíti az újrahasznosítást, csökkenti a műanyaghasználatot és visszafogja a ruhavásárlást.

Most akkor venni vagy nem venni? – ez itt a kérdés. Mint mindenben, ebben is legjobb a kiegyensúlyozottság: venni olyat, amire tényleg szükség van, vagy amivel örömet szerezhetünk, és közben nem venni semmit, ami fölösleges.