Mi köze a Rózsadombnak Gül baba rózsáihoz? A törökök nyomait kerestük Budapesten

A Rózsasdomb neve nem véletlen: egy dervisről kapta, aki több mint ötszáz éve élt Budán, és akit a rózsák atyjának is hívtak. Ő Gül Baba. A budapesti sírja a keleti világ legészakibb zarándokhelye, ma is őrzi a török hódoltság korának misztikus emlékét, a rózsák most is virágoznak.

Gül Babát sokan szentként tisztelik. A legenda szerint dervis volt, a bektasi rend tagja, aki békével és imádsággal hirdette a Korán igéit. Más történetek szerint viszont egyszerű illatszerárus volt, akinek rózsái messze földön híresek voltak és ezekből a rózsákból született meg később a Rózsadomb neve is.

Haláláról is legendák keringenek: azt mondják, Buda 1541-es elfoglalásakor sebesült meg, és a dzsámivá alakított Nagyboldogasszony-templomban (a mai Mátyás-templomban) halt meg. Temetésén I. Szulejmán szultán személyesen vett részt, s mikor a dervis sírját betemették, rózsaszirmokat szórtak a földre. A rózsák ott gyökeret vertek, innen a név: Gül Baba, a „Rózsák atyja”.

Gül Baba síremléke

A sírbolt fölé Mehmed, Buda harmadik pasája emelt türbét 1543 és 1548 között. A kupola alatt ma is ott pihen a dervis, turbánnal díszített koporsója fölött mindig van néhány szál friss rózsa. A történelem azonban nem bánt kíméletesen ezzel a hellyel sem. Miután 1686-ban Buda felszabadult a török uralom alól, a türbe a jezsuiták kezére került, akik keresztény kápolnává alakították. Később magántulajdonba, majd Wagner János építész birtokába került, aki a 19. század végén nyaralót épített köré.

Majd 1914-ben műemlékké nyilvánították, a 2018-as felújítás pedig új életet adott neki: ma rózsakert, levendulás és magnóliás sétány veszi körül, kilátással a Dunára és a város kupoláira. A türbe mellett tizenkét turbános sírkőmásolat emlékeztet a régi török temetőre, és a kertben sétálva az ember úgy érzi, mintha idő és vallás fölött lebegne.

A rózsák illata azonban nemcsak itt maradt meg. Budán és Pesten is ott bujkálnak a török múlt nyomai: fürdők, tornyok, mecsetek és legendák formájában. 

A Rudas Gyógyfürdő, egykor Musztafa pasa fürdője, 1520 óta működik. Evlia Cselebi, a híres török utazó, így írt róla:

Nem messze innen, a Veli bej fürdő és a Király fürdő ma is őrzi az oszmán építészet formáit, kupoláit, félhomályos medencéit, ahol a gőzben mintha még ma is hallani lehetne a dervisek halk imáját.

A Rác Fürdő, amely a Gellérthegy lábánál áll, már a hódoltság előtt is létezett, de a törökök bővítették ki a ma is látható, nyolcszögű kupolával. 

A Karakas pasa tornya, a Budavári Palota mellett, szintén új életre kelt: ma kávézó és rózsakert működik benne, a Nemzeti Hauszmann program keretében újították fel. Mintha a múlt keleties pompája és a jelen nyugalma összeérne ezen falak között.